Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

11. A Tabán lát képe, 1787. Részlet J. és P. Sehaffor rézkarcáról A vásártértől délre a Bécsi úton folytatódott tovább a telkek sora, a mai Kolosy tér felé, ahol a középkorban Szent jakabfalva temploma állott, de a felszabadítás után már beépített terület volt. A telkek határvonalai azonban még ekkor is a hajdani templom épületéhez alkalmazkodtak, s a mai Lajos utcai iskola melletti utcát is — 1702-ben — elülső (Buda felé eső) Templom köznek (das vordere Kürchgasse) nevezték. A Templom köztől dél felé előbb a Bécsi út keleti oldalán a mai Zsigmond térig írták össze a házakat, majd a mai Lajos utca nyugati oldalán észak felé, a Dara utcától az óbudai határig. Az itteni telkek sorát csak a Dunához vezető kis közök szakították meg. A telkek mögött, a Duna mellett kocsiút, hajóvontató út vezetett Óbuda felé. Újlak vályogból épült házainak túlnyomó része a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult. A budai várparancsnok utasítására ekkor a települést sánccal vették körül, s a Bécsi út és a Szépvölgyi út sarkán 1706-ban egy kápolnát építettek, majd ennek helyére 1746 után a ma is álló plébániatemplomot. A Rákóczi-szabadságharc utáni újjáépítés során a korábbi telekhatárok egy részét és néhány esetben a mellékutcák vonalát is megváltoztatták, a település szerkezete azonban általában változatlan maradt. Ekkor települt meg a mai templom mögötti terület, a Felhévízi utca, Ürömi utca, Ürömi út és a Szépvölgyi úttal határolt háromszög alakú részen, valamint a Kolozsvári Tamás utca a Lublói utca között, ahol a harmincas évek12. A krisztinavárosi templom és környéke a XVIII. század végén. Részlet J. F. Binder rézmetszetéről