Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

X líirálvi Hclvlttrlôlanât» épülete a* rrtifaxùbnii. 182. A Helytartótanács épülete Budán, 1837. Kőmetszet P. K. Vasquez térképsorozatáról rint — az országgyűlés által kiküldött rendszeres bizottságoknak Pesten való ülésezése, ugyanis a Királyi Táblának igen sok tagja benne volt ezekben a bizottságokban. Ezáltal — az országgyűlések idején kívül — Pest lett néhány esztendőre az ország politikai központja, s nyilvánvalóan ennek erősítését és állandósítását szolgálta volna a kormányhatóságok idehélvezése is. A Helytartótanács feladata a törvények és a királyi rendeletek végrehajtása, az adófizetés ellenőrzése, a tartományi biztosság által intézett katonai elszállásolások, ellátások, adóelszámolások ellenőrzése, az egyházi ügyekkel, kegyes alapítványokkal, a vallásalapot érintő kérdésekkel kapcsolatos ügyeknek az egydiázi bizottság, az oktatásügy és nevelésügy kérdéseivel kapcsolatban a tanulmányi bizottság előkészítése alapján való intézése volt. Feladata volt még mindezeken kívül a kül- és belkereskedelem növelése, az utak, töltések, hidak, csatornák építése, az ipar pártolása, a mezőgazdaság fellendítése, a közbiztonság, tűzvédelem, egészségügy, a jobbágy védelem, valamint a megyei házipénztárak ellenőrzése, az úrbéri panaszok orvoslása, a megyei, a városi adóelszámolások felülvizsgálata, A Helytartótanács élén a nádor állott, s a hetenként kétszer összeülő tanácsnak 1791-től kezdve 22, az ország különböző részeiből való tagja volt (4 főpap, 10 főnemes, 8 köznemes). A munkát azonban általában a köznemesi tanácsosok végezték, és a XIX. század első felében, amikor a feladatok megszaporodtak, a tanács tagjainak a száma (1847-ben már 28 volt) főképp köznemesekkel és szakemberekkel növekedett. A Helytartótanács a XIX. század első felében a II. József által 1783-ban szervezett ügyosztályokban folytatta működését. A Helytartótanács mellett működött három bizottság: az 1784-ben újjászervezett Tanulmányi Bizottság, amelynek az ülnökei a tanügyigazgatás vezetőiből kerültek ki; az 1794-ben visszaállított Egyházi Bizottság, amely a világi alapítványok gazdasági ügyeivel, a vallásalap és a confraternitások javainak igazgatásával, a katolikus egyház ügyeinek az intézésével foglalkozott; az 1845-ben az ország közlekedésének fejlesztésére Széchenyi István elnöklete alatt felállított Közlekedési Bizottság, amelynek a feladatkörébe a folyók szabályozásának , hajózhatóvá tételének, csatornák, országutak, vasutak építésének az ügyei tartoztak. A kebelbéli hivatalokon (Számvevőhivatal, Irodaigazgatóság) kívül országos hatáskörű hivatalok is működtek a Helytartótanács mellett, illetőleg annak keretében. Ilyen volt az 1723-ban felállított Országos Biztosság, amely alá tartoztak az ország 10 kerületének (Pozsony, Sopron, Besztercebánya, Kassa, Debrecen, Szeréin, Pécs, Zágráb, Temesvár, Buda) biztosai, s feladata a Magyarországon állomásozó ezredek ellátása, elszállásolása, a hadsereg kiegészítése, a hadiadó beszedése, pontosabban ezeknek az ügyeknek polgári részről való intézése volt. Á budai kerületi biztos hatáskörébe Pest, Nógrád, Heves, Esztergom, Fejér, Csongrád, Arad, Csanád és Békés megye, valamint a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság tartozott. A Helytartótanácsnak alárendelt Országos Főorvosi Hivatalt 1786-ban állították fel. Feladata volt többek között az orvosképzés 11elytarlóUinács Ül ifi B il lin WrJT .t Rirai lifíiir ifim i iiattiai'a hirrmiirr iit //rrlt),'i/< 183. A Magyar Kamara épülete Budán, 1837. Kőmetszet P. K. Vasquez térképsorozatáról