Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

zad első harmadában a pesti ingatlanforgalom értéke forintban (városrészenként, illetőleg mezőgazdasági ingatlanonként) a következő volt:

10 ' 1802 1818 1830 Belváros 136 163 955 900 744 163 Lipótváros 155 513 472 210 505 539 Terézváros 85 172 441 993 577 448 Józsefváros 79 242 132 791 171 938 Ferencváros 17 206 116 311 75 730 Szőlők 11 000 65 234 60 149 Rétek 27 867 15 336 Szántók I 127 3 802 21 755 Majorságok 6 200 — Erdőtelkek — 500 8 320 491 623 2 216 608 2180 378 A XIX. század első évtizedeiben a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági tevékenységből származó tőkét, illetőleg annak jelentős részét ingatlanvásárlásra fordították. Ez természetesen a tőkének az immobilizációját jelentette. Amilyen mértékben immobilizálódott azonban a kereskedelmi, ipari vagy mezőgazdasági tevékenységből származó tőke, ugyanolyan mértékben mutatják e befektetések az ilyen tevékenységből eredő tiszta haszon nagyságát is. A tőke immobilitása és a nagyrészt bécsi kereskedő- vagy bankárhitelezőktől való függés azonban erősen és bénítóan hatott a magyarországi s különösen a pesti kereskedelemre, és kizárta annak a lehetőségét, hogy az agrárválság következtében a termelőknél jelentkező hiteligényeket hazai kereskedelmi tőkéből lehessen kielégíteni. A birtokos nemesség a háborús konjunktúra, az infláció után rohamos mértékben eladósodott. A dekonjunktúra bankárok csak hitelezők között azonban a idején a pesti kereskedők, elvétve fordultak elő. A gazdaságpolitikai nyomás a dekonjunktúra idején egyrészt vámpolitikai intézkedésekben, másrészt az osztrák gyárak termékei részére Magyarországon adott árusítási kedvezményekben nyilvánult meg. A gabona és az állatok kiviteli vámját 1819-ben felemelték, és ettől kezdve Ausztriában ugyanazt a vámot kellett fizetni, mint a külföldről behozott gabona és állat után, tehát az addiginak a kétszeresét. ,,A falusi szorgalom emelése érdekében" a külföld felé 1824-ben ugyan csökkentették néhány árucikk (bőr, dohány, gyapjú, méz, kender, len, viasz, hamuzsír) vámját, de nem hárították el az akadályokat az Ausztriába való kivitel útjából. À két ország közötti vámvonal állandóan követelt megszüntetésére nem került sor, és az 1829ben, az igen súlyos osztrák tartományi és városi vámok eltörlése után bevezetett kisebb összegű fogasztási és kárpótlási adó sem jelentett lényeges könnyítést a Magyarországból Ausztriába irányuló kereskedelem számára. Súlyos hatása volt a kereskedelemre annak az 1817. évi rendeletnek, amely engedélyezte, hogy a császári privilégiummal rendelkező gyárak akadály nélkül lerakatokat állíthatnak fel s nagyban és kicsinyben egyaránt árusíthatnak. Addig csak — egy 1808. évi Situations Flau deren anióVoiV^Wl^U^eni der "kőn «iL un oar; xrey*Mndt Pesîli nácit ôeselielfener. Regulation ím Jahre 1826 au%eslelUen en A vámpolitikai intézkedések hatása Gyárak ferakatainok engedélyezése 133. Árusítóhelyek (ma Engels tér) útmutatójából dyszínrajza az Újvásártéren 1826. Kőnyomat Dorffinger