Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

134. A Váci utca, 1845. R. Alt rajza után F. J. Sandmann kőnyomata rendelet szerint — nagyban volt szabad árusítaniuk. Bár a viszonosság lehetőségét, a magyar gyáraknak hasonló jogát a rendelet nem zárta ki, ennek gyakorlati jelentősége a magyar ipar fejletlensége miatt nem volt. Ez a rendelet és az osztrák tartománybeliek számára kedvező vámpolitika előmozdította az osztrák gyárak lerakatainak gombamód való megszaporodását Pesten. Míg 1815-ben csak 16 lerakat volt a városban addig a lerakatok száma 1828-ig mintegy 100-ra emelkedett. Volt Pesten ebben az évben 5—5 gyapjú- és vászon-, vasáru-, fazekasedény- és kályha-, bőr-, 4 karton-, 8 kőedény-, 10 üveg-, 11 bútor-, 4—4 olaj-, ruha-, 3 — 3 selyem-, viaszvászon-, dohány-, 2 — 2 vegyiáru-, acéláru-, likőr-, 1 — 1 poszté)-, kalap-, tükör-, csipke-, tapéta-, játékkártya-, porcelán-, harisnya-, angolviasz-, savanyúvíz-, tűzálló tégla- és harang-lerakat. A lerakatok között szép számmal szerepeltek magyarországi gyárak lerakatai is, mint a gácsi posztógyár, a holicsi kőedénygyár, a rózsahegyi és sasvári posztógyár, az iglódi kőedénygyár, Valero és Noseoni budai selyemgyárai, a gróf Kegle vich-féle szilvási, a gróf Andrássy-féle bet 1er i, a Wrbna-féle rimai vasgyárak, a pápai kőedénygyár, gróf Dessewffy fintai bőrgyárának lerakata. A lerakatok többsége azonban ausztriai, főképp bécsi volt. Pesten 1824—1840 között 30 örököstartományi vállalat állított fel lerakatot.

11 Ezeknek a lerakatoknak a száma a magyarországi belső piac növekvő igényeivel párhuzamosan szaporodott. Működésük azonban nemcsak a nagyban, hanem a kicsinyben való árusítás terén is jelentősen befolyásolta a magyarországi és különösen a pesti'kereskedelem fejlődését, és a kereskedelmi haszonnak az osztrák, illetőleg az örököstartományi cégek számára való biztosításával a kereskedelmi tőke felhalmozását is. Ugyanakkor ezek a lerakatok, mint a vidéki kereskedők beszerzési forrásai, fokozták Pest kereskedelmi szere]>ének a megerősödését. Pest keres- Pest városa ezt a kereskedelmi szerepét a dekonjunktúra alatt sem vesztette el. Befolyásolta kedelmi ez

fc és teljes kifejlődését, mint a magyarországi kereskedelmét is, akadályozta az agráír- és hiteldekori^unktú válságon kívül a gazdaságpolitikai nyomás is, de a városnak a francia háborúk konjunktúrája m idején idején megerősödött kereskedelmi szerepét mindez nem tudta visszaszorítani. Nemcsak a vásárok forgalma, a kereskedők számának állandó emelkedése, hanem a válság első éveiben történt megtorpanás után a kereskedelmi tőke felhalmozásának a fokozódása is bizonyítja ezt. Ezek a tények bizonyíthatják azt is, hogy a magyarországi kereskedelem nem volt olyan csekély, jelentéktelen és eredménytelen, mint azt az egykori kereskedelmi kimutatások alapján