Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

kedésnek és a nemzeti művelődés fejlődésének, mert a Duna az egész ország raktárává teszi a két várost. A Hídegyesület feladatának első részét, a hídépítés szükségességének és lehetőségének a bizonyítását rövid idő alatt elvégezte. A nehezebb és nagyobb feladatot a szükséges pénzalap előteremtése jelentette. A hídépítés egyik nagy akadálya a hajóhíd volt, amelyből a két várost jelentős jövedelem illette. Mivel nyilvánvaló volt, hogy az állandó hidat csak részvénytársasági alapon lehet felépíteni, a hajóhíd fennmaradása a tőketörlesztést és a kamatozást akadályozta volna. Hosszú huzavona indult meg a két város és a Hídegyesület között mind erről a kérdésről, mind a polgárok vámmentességének a megszüntetéséről, az országgyűlésen pedig a nemesség vámmentességének a megszüntetéséről.

53 Törvény az Végül is az 1836. évi országgyűlés elfogadta a XXVI. törvénycikket, amely szerint: ,,Az Orszáállandó Hd gon keresztül folyó Duna jobb és bal partjai között szükséges szakadatlan közösülés fenntartása építéséről végett, Buda és Pest városok között állandó hídnak építése határozta tik. Ennek folytában 1. §. A Buda és Pest közti állandó híd felépítésének eszközlése egy részvényes társaságnak feladata lesz — melly is hogy annál hamarább összveállhasson, vállalatára nézve pedig törvény által tökéletesen biztosítva legyen 2. §. A részvényes társaság költségén Buda és Pest között építendő állandó hídon — mindazonáltal egyedül ezen esetben, és minden innen vonható következések nélkül, csak az Országos Küldöttség által a részvényes társasággal kötendő szerződési és alább kijelentendő határidő alatt — hídvámot kivétel nélkül mindenki fizetni tartozik." A hídépítés Az Országos Küldöttség 1838. szeptember 27-én Sina Györggyel, illetve a „vezérlete alatt alkomegkezdése tandó részvényes társasággal" kötötte meg a szerződést egy „két oszlopú, minden célra és teherre számított, s így a szakadatlan közösülésre alkalmas" lánchídnak William Thierney Clark angol mérnök tervei szerint való felépítésre. A szerződés a hidat 78 évig tartó vámszedési joggal adta át a részvénytársaságnak, amelynek letelte után az — a törvény szerint — nem a város, hanem „a Nemzetnek tulajdona lesz". A hídépítést 1839-ben kezdték meg. Az alapkövet nagy ünnepség keretében 1842. augusztus 24-én helyezték el a pesti parton. (124—125. kép.) Elkészülése után (1849. november 20-án nyi-