Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
Henyélő Zugliget 117 —119. A Zugliget, a Szép Juhászné és a kamaraerdei Kappel-major 1837-ben. Kőmetszetek P. K. Vasquez térképsorozatáról A kirándulóhelyek között a legelső helyen a Zugliget állott (117. kép), amelyet a Krisztinavárosból a mai Városmajor utcának a folytatásaképpen következő Kútvölgyi úton érhettek el a legkönnyebben — vagy pedig az országúton, a mai Szép Ilonától, akkor egy majorsági épülettől, ahol az út nemcsak Hidegkút és Budakeszi felé ágazott el, hanem egy vízfolyásos árok mentén (ez a mai Zugligeti út vonala) a Zugliget, a Sauwinkel felé is. A Budakeszi út melletti rész — a Ferenc- halom és a Zugliget között — ebben az időben kapta a Faulenzer, „Henyélő” elnevezést az itt keletkező nyári település, villanegyed megjelöléseként. (116. kép.) Itt épült fel a század elején a ma is fennálló Kalmárffy - villa (Kalmárffy budai városbíró volt); és mellette ugyancsak Kalmárffy 1820—1822 között építtette fel a fogadalmi Szűz Mária- kápolnát. A kápolna és a villa mögötti területen egy majorság létesítése s ott a gazdasági épületek emelése megelőzte, de ösztönözte is a Kalmárffy-villa és a kápolna építését. Ugyanez vonatkozik a városhoz közelebb eső Laszkovszky-majorra és villára is, a mai Zugligeti út és az Árnyas út sarkán. Ez a két villa és majorság volt a XIX. század elején az első nyaraló, pihenő jellegű kitelepülés Buda város határában, amelyet Buda, de főként Pest városiasodásának következtében egyre gyorsabb ütemben követtek a hasonló nyaralók, villák, majorságok mind a „Henyélőben”, mind a Zugligetben. Schams Ferenc 1821-ben, az első kettőn kívül, már a villák hosszú soráról tudósított.41 A táj képét ezek egy-két évtized alatt teljesen megváltoztatták. Először a Faulenzer épült ki kertnegyeddé, és a kertnegyed épülésével egyidőben a kiránduló budai és pesti lakosok kényelmére egymás után építették fel a nyári vendéglőket: a Laszkovszky-major mellett a Szarvas vendéglőt, de vendéglő épült a ferenchalmi kápolna mellett, és távolabb a Hárs-hegy alatt, a pálos romok közelében, továbbra is fennállott a Szép Juhászné vendéglő. (118. kép.) Kirándulási (majd települési) szempontból azonban a Faulenzernél nagyobb fejlődési lehetőség volt a tágasabb, változatosabb és jóval látogatottabb Zugligetben. Itt előbb vendéglők épültek: a Tündér-hegy alatt, annak északi oldalán a Remete vendéglő (a mai Remete és Csiga utca sarkán), a Tündérhegy déli oldalán, a mai Béla király útnál a Fácán és az Arany Csillag vendéglő, a Disznófőtől északra pedig — egy majorság mellett — az Isten Szeme vendéglő. Hamarosan megkezdődött azonban a Zugligetben is a villa- és majorságépítkezés. Buda város határának az ilyesfajta igény- bevételét a kortársak egyszerűen azzal ma284
