Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848
110. A Krisztinaváros az 1840-es években. Olajfestmény. Kiscelli Múzeum dályozva összefüggő település kialakulását). Buda valamennyi külvárosa közül az Országúton kívül az egyetlen volt, amely előtt továbbfejlődési lehetőségek állottak. A Krisztinavárosnak terjeszkedési lehetősége csak dél felé nem volt, mert ott szorosan összeépült a Tabánnal.35 Az Országút nevű külvárosban 86 új telken épült ház 1809—1836 között. Ekkor került sor az Országúton a Városmajorral szemben levő házsor kialakulására, a Rózsahegy utca és a Zárda utca közötti terület beépítésére, ekkor alakult ki a mai Zivatar utca, Kút utca és Buday László utca, valamint — északabbra — a Gülbaba utca vonala. A Duna-parton pedig megkezdődött a Vidra utca és az Üstökös utca közötti terület beépülése. Az Országút nevű külvárost dél felől a régi városfal választotta el a Vízivárostól, és egy ,,emelkedés”, domb (a mai Moszkva tér táján) a Krisztinavárostól, észak felől pedig a Császárfürdő Újlaktól. Ahol az Országút nem városi, külvárosi településekkel érintkezett, ott a Duna és a szőlőhegyek jelezték a határát. Ennek a településnek erősen falusias jellege volt még ekkor is. Csupán a Bécsi út (az Országút, a mai Mártírok útja) tűnt ki jól épített, emeletes házaival a 111. Országúti részlet a prímási nyaralóval I860 körül. Telepy György olajfestménye. Kiscelli Múzeum Országút 279
