Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

Ezek az arányok Pest esetében a település hatalmas ütemű városiasodására utalnak: Pest 1840-re már túl is haladta a Schams-korabeli Bécs népsűrűségét. A Bécs és Pest városiassága közötti különbség tehát nem a lakott terület nagyságában és a népsűrűségében nyilvánult meg, hanem abban, hogy míg Bécs lakott területe a város teljes területe volt, s ezt népes, önálló települések, mint Simmering, Meidling, Hietzing, Rudolfsheim, Ottakring, Hernals, Wahring, Döbling vették körül, addig Pest lakott területe alig valamivel több mint egytizede volt csak a város teljes területének (22 634 000 négyszögöl). A vonalárkon túl hatalmas, csaknem lakatlan pusztaság terült el. A pesti határ területe az 1789. évi kataszteri felmérés szerint 13 047, az 1852. évi hivatalos Ahatár összeállítás szerint 14 870 katasztrális hold volt (ebben a számban már szerepelnek korábban terulel(n nem említett adatok is, mint az utak, temetők terjedelme). A művelési ágak — katasztrális holdakban — a XIX. század első felében a következőképpen változtak:

22 178!» 1852 Szántó 624 572 Rét 3861 3507 Legelő 7093 5986 Szőlő 720 903 Erdő 43 30S Erdőtelek — 31 1 Minden művelési ág terjedelmében történt tehát változás, legnagyobbrészt a futóhomokos városliget területek csökkentése következtében. Ennek az első eredménye volt a XVIII. század végén - nyilvánvalóan az 1766-ban II. József császár által közkertté nyilvánított bécsi Prater jóval kisebb méretű utánzása céljából — a városerdőcske (Stadwaldchen, ma Városliget) létesítése. Azonban míg a Duna szigetén levő bécsi Prater évszázados park volt, amelynek csak a fenntartásáról és további szépítéséről kellett gondoskodni, a városerdőcskének a kialakítása, népkertté való fejlesztése hosszú évtizedek munkáját igényelte. A Witsch Rudolf által 1799-ben elkezdett munkáit a Szépítési Bizottmány folytatta, minden tervszerűség nélkül, aminek következménye volt, hogy 1817-ig 45 262 forintot költöttek el a mai Városliget kialakítására anélkül, hogy ennek valami jelentősebb látszata lett volna. Nagyobb arányú és eredményes kialakítási, rendezési munka csak 1818-ban indult meg Nebien Henrik gazdasági tanácsos tervei alapján, először a mai Városliget déli részén. A hat évre tervezett munka befejezése azonban az akkori gazdasági válság miatt hosszú évekig elhiizódott. A tó mögötti terület befásítására csak a harmincas években került sor, egyidejűleg a városerdőcske keleti határának a kijelölésével. (104. kép.) Ennek a következménye volt a mai Május 1. út vonalának a kialakulása, s az út melletti területnek kertek céljára való kimérése, eladása. Ezt a részt József nádor feleségének keresztneve után Hermina-mezőnek nevezték el.

23 A városerdőcske és a Terézváros között, a mai Gorkij fasor két oldalán a XVIII. század vé- Fasori szőlők gén a kertnegyed kialakítása szintén a futóhomok megkötését szolgálta. Ennek érdekében került sor e terület további bővítésére is: dél felé a mai Landler Jenő utcáig, észak felé pedig a mai Rudas László utcáig. Ezt a részt, melyen túlnyomóan szőlőskertek voltak, városerdőcsketelkeknek nevezték, s területe csaknem azonos nagyságú volt (307 hold) a Városerdőcske területével. A szőlőskertekben villák építését már a XIX. század első éveiben elkezdték, és itt építette fel 1806-ban — a mai Szondy utca és Munkácsy Mihály utca sarkán felfedezett vastartalmú ásványvíz-forrásnál — Rumbach Sebestyén orvos a hosszú évtizedekig fennálló ,,Vasfürdő"jét. A kertnegyed kiépülése azonban a francia háborúk és az egymást követő gazdasági válságok miatt abbamaradt. Az építkezések folytatására a harmincas években került sor. Ekkor gyors egymásutánban építtették fel villáikat ezen a területen, a díszkertekké átalakított fasori szőlőkben a város legkiválóbb építészeivel nemcsak a gazdag kereskedők és kézművesek, hanem a magas állású hivatalnokok is. A fasori szőlők területe már a XIX. század első felében Pest város úri negyedévé alakult.

24 A futóhomok megkötését kívánták elérni az úgynevezett erdőtelkek kiosztásával is. A Váci Erdőtelkek országút jobb oldalán, csaknem az újpesti határig több mint háromszáz hold területet adott el a város erre a célra, és ezeken a telkeken néhány villát és gazdasáigi épületet is emeltek. Sor került a terézvárosi majorságok egy részének megszűnése, beépülése következtében a Váci út bal oldalán levő vizafogói szántóföldeknek (a mai Marx tér és a Latorca utca közötti területen) majorságokká történő átalakítására is.

25