Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

A német színház építésére 1808—1812 között 827 942 forintot fizettek ki; ez szinte teljesen kimerítette a Szépítési Alapot. Ugyanebben az időben jelentős összegeket pazaroltak el a hajóhídnál a Duna-part erősítésére; a Molnár-tó és a Halász-tó feltöltésére is 300 000 forinton felüli összeget fizettek ki. A Szépítési Alap pénze elfolyt anélkül, hogy a munkáknál előrehaladást értek volna el. Csak Szentiványi 1811-ben bekövetkezett halála után derült ki a teljes igazság a Bizottmánynál büntetlenül űzött pazarló pénzkezelésről, miként mondták: ,,pasawirtsehaft"ról. Szentiványi után gróf Majláth József kamarai elnököt nevezték ki a Bizottmány elnökévé, akinek azonban nem sok ideje volt arra, hogy az új hivatalának a dolgaival is törődjék. A Szépítési Bizottmány fennállásának tizedik évében a dolgok már odáig fajultak, hogy a király 1818. március 1-én arról kért véleményt az udvari hivataloktól: nem lenne-e jobb Pest szépítése ügyének az intézését a városi tanácsnak átengedni. Erre ugyan nem került sor; a Szépítési Bizottmány még évtizedekig fennállott, 1858-ban szűnt meg szép csendben. A király kérése azonban elmarasztaló ítélet volt a felett az intézmény felett, amelynek kezdeményező szerepére a XIX. század első felében a rohamosan fejlődő városnak nagy szüksége lett volna.

11 Új szépítési kezdeményezésről a Szépítési Bizottmány első tíz éve után szó sem lehetett, hiszen a pénzhiány meggátolta még az 1808. évi Szépítési Terv megvalósítását is. Schams Perenc 1821ben megjelent könyvében elismeréssel adózott a Szépítési Bizottmány addigi működésének, mégis kénytelen volt megállapítani, hogy a terv kétharmad része nem valósult meg. Felsorolása szerint csak részben történt meg: az Üllői út fásítása, az új utak kijelölése a városi vonalon kívül, a Halász-tó és a Molnár-tó feltöltésének a befejezése, a Duna-part kiépítése, a Duna-parti sétány meghosszabbítása, a belvárosi és külvárosi utcák és házak szabályozása, a Vigadó-építkezés befejezése, a Városliget tervszerű beültetése. Egyáltalán sor nem került a lipótvárosi és ferencvárosi plébániatemplom építésére, a szervitáknak a lipótvárosi plébániába való át helyetemplom háromemeletes épület kétemeletes épület egyemeletes épület [Tj földszintes épület I I nincs adat udvar, kert • « kút, szobor 97. A pesti Belváros beépítettsége, a házak magassága szerint 1831-ben (rekonstrukció egykori források alapján)