Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1790 - 1848

A lakosságszám és a házak száma Festen zésére, a piaristáknak és gimnáziumuknak a szervita kolostorban való elhelyezésére, a szerviták megszüntetésére, új mérlegház építésére, a Városházának a piarista kolostorba való áthelyezésére, továbbá a Városháza lebontására, a Dologház építésére, a polgári lövöldének a Belvárosból alkalmasabb helyre való áttérésére és a kis Rákos-árok szabályozására.

12 Ha a Szépítési Bizottmány működésének eredményeiből kellene megítélnünk Pest város XIX. század eleji fejlődését, azt hihetnők, hogy egy-két évtizedre az élet megállt. Holott a város lakosságának és a házaknak a száma ezekben az évtizedekben is rohamosan emelkedett. A lakosság száma 1809-ben 35 449 volt,' 1819-ben 58 626, 1829-ben 75 000, 1836-ban 86 000. A házak, illetőleg a háztelkek száma 1809-ben 2850," 1814-ben 3325, 1820-ban 3859, 1830-ban 4517, 1836ban 4680. Ez az emelkedés egyrészt a város lakott területének a kiterjedésében jelentkezett, másrészt a nagyobb és emeletes házak építésében. Az egy

r házra eső lakosszám 1809-ben 14, 1820-ban 15,2, 1830-ban már 16,6 volt. A házak száma az egyes városrészekben 1795 — 1836 között a következőképpen emelkedett:

13 Belváros Lipótváros Terézváros Józsefváros Ferencváros 1795 642 169 749 799 222 1809 644 199 820 924 263 1820 695 383 108(5 1189 506 1830 695 434 1307 1404 017 1820 695 451 1410 1405 719 A házak Pest város házainak nagyság szerinti megoszlásáról a XIX. század első felében csak 1832-ből nagysága maradtak fenn adatok:

14 a házak 80 százaléka (2866) földszintes volt, egyemeletes 495, kétemeletes 179, háromemeletes 30, négyemeletes pedig csupán 3 volt a városban, és csaknem 1000 üres háztelek. Tudjuk, hogy az emeletes házak nagyrésze 1790 után épült, és tudjuk azt is, hogy a külvárosok házainak túlnyomó többsége földszintes volt. Jócskán akadt azonban földszintes ház a Belvárosban is: 1832-ben 265, az összes belvárosi házak 40 százaléka,

15 (97. kép.) A belvárosi földszintes házak túlnyomó többsége a mai Kossuth Lajos utcától délre eső részen volt. Azok az adatok, amelyek városrészként az egy házra eső lakószámra vonatkoznak, szintén a város, illetőleg a külvárosok építésének kisszerűségét bizonyítják. A lakószám 1820 és 1830 kö98. A Szerviták tere (ma Martinelli tér) 1827-ben. Hofbauer rézkarca