Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

A harmadik jelentősebb festő Budán a XVIII. század második felében Falkoner Ferenc volt. A Falkoner családban a XVII. század vége óta több mint száz éven keresz­tül apáról fiúra szállt a festőmesterség. A XVII. század végén Budán megtelepedett Falkoner György festő gyermekei valameny­nyien foglalkoztak festészettel, műveik azon­ban nem i&méretesek. Unokája, Falkoner Ferenc volt a család legtermékenyebb és legtehetségesebb festő-tagja. Vogl, Schervitz és Falkoner Ferenc révén a magyarországi festészetben Buda meglehetősen jelentős szerepet játszott. (85. kép.) Pesten viszont a festészet ebben az időben nem tudott Bu­dáéhoz hasonló jelentőséghez jutni. Itt is volt egy festődinasztia, a Kronovetter csa­lád, de szerepe nem közelítette meg a budai Falkoner családét. 52 Rövid ideig élt Pesten két tehetséges fes­tő: Wagenmeister József a negyvenes, Raindl Márton az ötvenes években. Wagenmeister jelentős tehetségű festő volt. Pesti munkássá­gának nem maradt emléke, csupán azt tud­juk, hogy részt vett 1741-ben egy diadalkapu festésében. Wagenmeister halála után jó né­hány évig nem volt jelentősebb festő Pesten. Az 1750-es évek végén telepedett le itt Raindl Márton, aki Grassalkovieh Antal pártfogoltja volt. Minden valószínűség szerint ő festette az 1758—1761 között épült soroksári temp­lom mennyezetképét, és Grassalkovieh aján­lására Esztergom városa is vele festette meg az 1756—1762között épült plébániatemplom freskóját. Pesti munkásságát szintén nem ismerjük, soroksári freskója sem maradt fenn. Raindl nem tudott Pesten meggyökeresedni, rövid itt-tartózkodás után Pozsonyba költözött. Raindl elköltözése után hosszabb ideig nem telepedett le újabb festő Pesten. A város egyetlen nevezetesebb festője Kronovetter Gábor volt. A két városban Magyarország többi városához viszonyítva jóval kevesebb festő dolgozott. Ez azt is jelenti, hogy a tehetséges külföldi festőknek a termékenyítő hatása elmaradván, a budai és a pesti egyházi festészet meglehetősen közepes színvonalú volt. Budára és Pestre a XVIII. században összesen hat osztrák festő (Sambach, Bergl, Hauzinger, Fischer, Auerbach és Wagenschön) jutott el. Közülük három csak a királyi palotában dolgozott. A jelentősebb osztrák festők (Tróger, Mildorfer) nem dolgoztak Budán vagy Pesten, nem kaptak meghívást. Az első osztrák festő, aki ide eljött, Johann Joseph Hauzinger volt, akit a művészettörténet­ben mint Tróger felületes ismétlőjét tartják számon. Az 1750-es években a királyi palotában dolgozott, 1765-ben a pesti Invalidus-palota kápolnája számára festett oltárképeket, a követ­kező években pedig egy mellékoltár-képet a budai Várkápolnába. Ezek a művei nem tették szükségessé a helyszíni munkát; itt-tartózkodásáról más évekből vannak csak adataink. Az 1750-cs években Hauzinger mellett dolgozott Gaspar Franz Sambach: a budai királyi palotában szupraportokat festett (tehát a helyszínen dolgozott), és 1758-ban ő készítette el a Mátyás-templom főoltárképét. A harmadik osztrák festő, aki a királyi palotában dolgozott, Vinzenz Fischer volt. Az ő munkája 1769-ben a Zsigmond-kápolna főoltárképe és a Szent István-oltárkép, 1780-ban pedig a palota nagytermében festett mennyezetkép. Ugyancsak a királyi palota részére dolgozott Johann Carl Auerbach bécsi festő is, aki 1767-ben a Várkápolna számára festett oltárképeket. Dolgozott Budán vagy talán csak az itteni Szent Anna-templom és a Flórián-kápolna számára az 1760-as évek második felében Franz Xaver Wagenschön cseh származású bécsi festő is. A Szent Anna-templomba 6 oltárképet és 23 függőképet készített, a Flórián-kápolnába pedig Szent Flórián apoteózisát festette. A legjelentősebb osztrák festő, aki itt dolgozott, és akinek alkotása az átlagot meghaladó színvonalú, Johann Bergl volt, aki 1776-ban festette a pesti pálos templom mennyezetfreskó­ját. (84. kép.) Bergl baráti kapcsolatban volt Maulbertschcsel. A pesti pálos templom freskóin, A budai Fal­koner család és a pesti Kronovetter dinasztia 83. Schervitz Mátyás: A vízivárosi volt kapucinus templom főoltárképe. Szent Erzsébet, 1760 Wagenmeister és Raindl Külföldi festők Budán és Festen Johann Bergl és Maul­berlsch 16* 243

Next

/
Thumbnails
Contents