Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
A harmadik jelentősebb festő Budán a XVIII. század második felében Falkoner Ferenc volt. A Falkoner családban a XVII. század vége óta több mint száz éven keresztül apáról fiúra szállt a festőmesterség. A XVII. század végén Budán megtelepedett Falkoner György festő gyermekei valamenynyien foglalkoztak festészettel, műveik azonban nem i&méretesek. Unokája, Falkoner Ferenc volt a család legtermékenyebb és legtehetségesebb festő-tagja. Vogl, Schervitz és Falkoner Ferenc révén a magyarországi festészetben Buda meglehetősen jelentős szerepet játszott. (85. kép.) Pesten viszont a festészet ebben az időben nem tudott Budáéhoz hasonló jelentőséghez jutni. Itt is volt egy festődinasztia, a Kronovetter család, de szerepe nem közelítette meg a budai Falkoner családét. 52 Rövid ideig élt Pesten két tehetséges festő: Wagenmeister József a negyvenes, Raindl Márton az ötvenes években. Wagenmeister jelentős tehetségű festő volt. Pesti munkásságának nem maradt emléke, csupán azt tudjuk, hogy részt vett 1741-ben egy diadalkapu festésében. Wagenmeister halála után jó néhány évig nem volt jelentősebb festő Pesten. Az 1750-es évek végén telepedett le itt Raindl Márton, aki Grassalkovieh Antal pártfogoltja volt. Minden valószínűség szerint ő festette az 1758—1761 között épült soroksári templom mennyezetképét, és Grassalkovieh ajánlására Esztergom városa is vele festette meg az 1756—1762között épült plébániatemplom freskóját. Pesti munkásságát szintén nem ismerjük, soroksári freskója sem maradt fenn. Raindl nem tudott Pesten meggyökeresedni, rövid itt-tartózkodás után Pozsonyba költözött. Raindl elköltözése után hosszabb ideig nem telepedett le újabb festő Pesten. A város egyetlen nevezetesebb festője Kronovetter Gábor volt. A két városban Magyarország többi városához viszonyítva jóval kevesebb festő dolgozott. Ez azt is jelenti, hogy a tehetséges külföldi festőknek a termékenyítő hatása elmaradván, a budai és a pesti egyházi festészet meglehetősen közepes színvonalú volt. Budára és Pestre a XVIII. században összesen hat osztrák festő (Sambach, Bergl, Hauzinger, Fischer, Auerbach és Wagenschön) jutott el. Közülük három csak a királyi palotában dolgozott. A jelentősebb osztrák festők (Tróger, Mildorfer) nem dolgoztak Budán vagy Pesten, nem kaptak meghívást. Az első osztrák festő, aki ide eljött, Johann Joseph Hauzinger volt, akit a művészettörténetben mint Tróger felületes ismétlőjét tartják számon. Az 1750-es években a királyi palotában dolgozott, 1765-ben a pesti Invalidus-palota kápolnája számára festett oltárképeket, a következő években pedig egy mellékoltár-képet a budai Várkápolnába. Ezek a művei nem tették szükségessé a helyszíni munkát; itt-tartózkodásáról más évekből vannak csak adataink. Az 1750-cs években Hauzinger mellett dolgozott Gaspar Franz Sambach: a budai királyi palotában szupraportokat festett (tehát a helyszínen dolgozott), és 1758-ban ő készítette el a Mátyás-templom főoltárképét. A harmadik osztrák festő, aki a királyi palotában dolgozott, Vinzenz Fischer volt. Az ő munkája 1769-ben a Zsigmond-kápolna főoltárképe és a Szent István-oltárkép, 1780-ban pedig a palota nagytermében festett mennyezetkép. Ugyancsak a királyi palota részére dolgozott Johann Carl Auerbach bécsi festő is, aki 1767-ben a Várkápolna számára festett oltárképeket. Dolgozott Budán vagy talán csak az itteni Szent Anna-templom és a Flórián-kápolna számára az 1760-as évek második felében Franz Xaver Wagenschön cseh származású bécsi festő is. A Szent Anna-templomba 6 oltárképet és 23 függőképet készített, a Flórián-kápolnába pedig Szent Flórián apoteózisát festette. A legjelentősebb osztrák festő, aki itt dolgozott, és akinek alkotása az átlagot meghaladó színvonalú, Johann Bergl volt, aki 1776-ban festette a pesti pálos templom mennyezetfreskóját. (84. kép.) Bergl baráti kapcsolatban volt Maulbertschcsel. A pesti pálos templom freskóin, A budai Falkoner család és a pesti Kronovetter dinasztia 83. Schervitz Mátyás: A vízivárosi volt kapucinus templom főoltárképe. Szent Erzsébet, 1760 Wagenmeister és Raindl Külföldi festők Budán és Festen Johann Bergl és Maulberlsch 16* 243