Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

72. Az óbudai Zichykastély. Pörge Gergely rajza, 1 9 I 3 Főúri és nemesi paloták Festen zésekkel és a környékbeli kastély építkezésekkel: vitathatatlan még akkor is, ha építő, tervező mestereik ismeretével ezt igazolni nem is tudjuk.

35 Nem tudjuk ugyanis, hogy a XVIII. századi Pest számos palotájának ki volt az építőmestere. Mayerhoffer András nevével találkozunk ugyan egyes építkezések említése kapcsán, mint 1759-ben a Váci utca és a Régiposta utca sarkán állott Sőtér-ház, és korábban — 1755-ben az Újfalussy-ház építésénél is. Ezeknek a házaknak azonban sem az építési tervei nem maradtak fenn, sem ábrázolás nem készült róluk. A XIX. századi nagy építkezések során nyomtalanul eltűntek. Tudjuk, hogy volt háza Pesten az Úri utcában (mai Petőfi Sándor utca és a Párizsi utca sarkán) az Orczy családnak, mellette a Laffert családnak, a Vajay családnak (akiktől gróf Fekete György, tőle pedig 1766-ban báró Haller Sámuel vette meg), a ferences templommal szemben Szeleczky Mártonnak (1770-ben a Királyi Kúria céljára vásárolták meg), a mai Petőfi Sándor utca és Kossuth Lajos utca sarkán Beniczky Istvánnak, a mai Martinelli téren a Wattay családnak, a pálos kolostorral szemben a Rudnyánszky családnak, a Váci utcában az Almássy családnak, a mai Egyetemi Könyvtárral szemben az Andrássy családnak. Ezek az épületek, birtokosaik igényei szerint nyilvánvalóan kiemelkedtek az egyszerű belvárosi polgárházak sorából: a telekkönyvben feljegyzett értékük erre éppúgy utal, mint a néhány, ábrázolásból vagy leírásból ismert palotának a művészi megjelenése. E városi paloták közül a legnagyszerűbb Grassalkovieh Antalnak a mai Kossuth Lajos utca és Városház utca sarkán állott palotája volt. (69. kép.) A Grassalkovich-palota építőmesterének a nevét nem ismerjük. Első kiépítése nyilvánvalóan egyszerű helyreállítás lehetett, a második viszont abban az időben történhetett, amikor a királyi palota és a gödöllői kastély épült, Az ezekkel az épületekkel való stílusegyezés határozottan mutat arra, hog\

T azonos mester alkotásairól van szó. Hogy ez a mester Mayerhoffer András vagy Oracsek Ignác volt-e, arra írásos bizonyíték nincs. Bizonyítható azonban, hogy Péterffy János királyi ítélőtáblai ülnöknek a mai Pesti Barnabás utca és Galamb utca sarkán álló házát Mayerhoffer András építette. Ez az épület ma az egyetlen fennálló emléke a XVIII. századi Pest főúri palotáinak. A Péterffv-palota 1756-ban épült, összhatása és egyes részletei határozott kapcsolatot mutatnak a Mayerhoffer nevéhez köthető többi építkezésekkel, templomokkal, palotákkal, kastélyokkal.

3

" M iként Pesten a Belvárosban, Budán a Várban is számos palota épült a XVIII. század folyamán. Budai paloták Nem véletlen, hogy mindkét városban a jelentős palotaépítkezések esetében ugyanazokkal a mesterekkel találkozunk, akikkel a templomépítkezéseknél: Pesten Mayerhofferrel, Budán Nepauer Mátéval. Budán egy-két esetben tudunk csak arról, hogy a palotaépítkezéseknél külföldi mestert alkalmaztak. Külföldi mester, Joseph Giessl építette 1744-ben a mai Dísz tér 3. sz. alatt jelenleg is álló kétemeletes Batthyány-palotát, és korábban Grinzenberger Kristóf építőmester vezetésével épült fel a Batthyány-palota mellett álló Crembsmünsteri-apátság palotája is. A budai paloták egyes típusai építéstörténeti szempontból a pesti palotákhoz hasonlóak. Zennegg Kristóf György császári főadószedő a felszabadulás után építtette középkori romokból Pét erf

fyped ejt a