Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

(in. A pesti Grassalkovich-palota. Dörre Tivadar vízfestménye, 1901. Részlet E) Városi középületek, paloták, kastélyok Budai vagy pesti építőmesterek munkája bizonyítható, illetőleg feltételezhető a városi középületek (a XVIII. században csak a városházák), városi paloták és a környékbeli kastélyok építésénél is. A pesti városháza XVIII. századi építéstörtén étének csak egyes részletei ismeretesek. Azt A pesti tudjuk biztosan, hogy a török uralom alól való felszabadulás után a Fő téren, a plébániatemp- városháza lom mögött a városháza céljára kijelent épület mellé a város még az épülethez csatlakozó két sarokházat is megszerezte. A három épületet 1702 1710 között — tehát a budai városháza építésével egyidőben — átépítették. Ez az átépítés nyilvánvalóan a homlokzat egységes kialakítására vonatkozott, és ekkor építettek a homlokzat közepére egy alacsony tornyot is, amelyet 1721-ben Pauer János György felmagasított. Ezt a tornyot 1753-ban lebontották, és két év 70. Az Úri utca 52. sz. alatti palota