Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
67. A pesti városháza a XVTTT. század második felében. Kőmetszet P. K. Vasquez térképsorozatáról, 1837 lom maradványainak felhasználásával építették fel 1709-ben. Hidegkút területén a hajdani Gercse falu románkori kis templomát a XVIII. század elején Hölbling János budai építőmester ideiglenesen helyreállította, 1728-ban pedig Fortunate di Prat i restaurálta. A falu lakossága számára 1752-ben, szintén régi középkori templom maradványait felhasználva, új templomot építettek. A restaurálás, valójában építés során azonban már jóval kevésbé vették figyelembe a középkori templom maradványait, mint a gercsei templomnál. Míg az újjáépített hidegkúti katolikus templom építészetileg jelentéktelen, addig a szintén középkori templom maradványainak felhasználásával épült tétényi katolikus templom a város környékének a legszebb, leggazdagabb barokk temploma. A tétényi templomot 1752—1755 között építtette Rudnyánszky József földesúr. A tervező nevét nem ismerjük. Föltételezhető csak, hogy azonos azzal a Mayerhoffer Andrással, aki a nagytétényi kastély építését 1751-ben fejezte be. templom- A Buda és Pest környékén a XVIII. században épült új templomok a tétényinél jelentékteépítések lenebbek voltak. Szentlőrinc pusztán 1711-ben épült egy kis kápolna, Csabán a földesúr, Laffert Ferdinánd építtetett 1740-ben római katolikus templomot. Promontoron a plébániatemplom felépítésére 1755-ben került sor, de ez a templom meglehetősen jelentéktelen volt. Nem volt sokkal jelentősebb azonban az a három templom sem, amelynek az építését az 1750-es években kezdték el. Békásmegyeren Schadon János Mihály budai építőmester kezdett építeni 1754ben egy egyhajós templomot, és meglehetősen szerény volt a cinkotai katolikus templom is, amelyet 1757-ben építtetett Beniczky István földesúr. Pest környékének egvetlen jelentős méretű és építészeti igényű templomépítése a soroksári volt, 1758-1761 között. Építőjének a neve ismeretlen, és annak ellenére, hogy a templomot Grassalkovieh építtette, a stílusjegyek nem adnak lehetőséget arra, hogy ezt a templomot abba a körbe soroljuk, amelybe a pesti és a Pest környéki Grassalkovich-épületek tartoznak. 31 A Buda és Pest környéki XVII. századi templomok többségénél az építőmester nevét nem tudjuk megállapítani. Az a tény azonban, hogy budai és pesti építőmesterek neve (Hölbling, Prati, Mayerhoffer András, Schaden) az ezen a területen épült egy-két templommal kapcsolatosan is előfordult, arra is utalhat: a többi templom építésénél is számolha68. A pesti vármegyeháza a XVIII. század második felében. tunk budai vagy pesti mester Kőmetszet P. K. Vasquez térképsorozatáról, 1837 munkájával.
