Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
bíróságok tagjainak huzamosabb ideig való itt-tartózkodása vagy állandó letelepedése révén közvetlenül is ösztönözte az építkezési kedvet. 7 Míg az Invalidus-palota építése 1722—1729 között pénz hiányában szünetelt, a városban egymás után öt nagy templom, illetve rendház építését kezdték el, jórészt régi alapokon vagy romok felhasználásával, de teljesen az új stílus elemeinek és formáinak érvényesítésével. Ekkor épült a belvárosi plébániatemplom (1725), apálosok (1725), aszerviták (1725), aferencesek (1727) és akiarisszák (1729) temploma, s hamarosan megindultak és évtizedeken keresztül folytatódtak a bíróságok — főképp az egész évben működő ítélőtábla — tagjainak a palotaépítkezései is. Ezeknek az építkezéseknek túhiyomó része pesti mesterek munkája volt. Pauer János György építette a belvárosi plébániatemplomot, 8 a szerviták templomát, 9 a klarissza kolostort és templomot. 10 Pauer munkája egyik esetben sem nagyszabású új épület tervezése és létrehozása volt, hanem a fennálló falakból használható templom és lakható épület felépítése. E három templomnál (ahol Pauer működése bizonyítható) művészi szempontból jóval jelen- A ferences és tősebb az 1727 — 1743 között épült ferences templom. Ennek azonban se tervező, se kivitelező « pálos mesterét nem ismerjük, és nem tudjuk azt sem, hogy kik voltak azok a művészek, akik gazdag tem P lom szobrászati, festészeti és stukkódíszítéseit készítették. Ennek a templomnak a helyén is voltak használható, régi falak, sőt — miként az 1688. évi telekkönyvben megjelölték — itt egy „Moschee" állott, és a felszabadítás után közvetlenül a ferences szerzetesek ezt használták istentiszteleti célból. A barokk templomépítészet szabályait tisztán érvényesítő új, nagy ferences templom e „moschée" köré épült, Pest város tanácsa és az itt lakó nemesek közül Szeleczky Márton országbíró és Grassalkovieh Antal anyagi támogatásával." A ferences templom Pest város legszebb és művészi szempontból leggazdagabban kiképzett temploma volt. Tervezésének és építésének ideje alatt készült el (legalábbis építészetileg) a pesti barokk építészet másik — és a ferencesek templomát felülmúló — kimagasló művészi értékű alkotása, a pálos szerzetesek temploma. (56. kéj).) Az 1688-ban Pesten megtelepedett pálosok szintén egy török mecsetet és néhány igen rossz állapotban levő házat kaptak. Az építkezést 1725-ben kezdték el. Az első tervező neve ismeretlen. Feltételezni lehet csak, hogy Drenker Mátyásnak — a pesti kőművesek és kőfaragók akkori céhmesterének — e templom építéséhez, tervezéséhez köze lehetett. 0 kezdte ugyanis építeni 1715—1722 között — nyilvánvalóan régi épületmaradványok felhasználásával — a pálosok rendházát (a mai épület déli szárnyál). Őmellette dolgozott 1724-től kezdve Mayerhoffer András, akit a városi tanács ez évben vett fel polgárnak. Mayerhoffer 1720 előtt került Salzburgból Magyarországra, ahol mint a Savoyai Jenő rácke- Mayerhoffer vei és béllyei kastélyait tervező neves osztrák építész, Johann Lucas von Hildebrandt pallérja Andrns működött; és ezeknek az épületeknek a befejezése az ő személyéhez köthető. Mayerhoffer, aki azokban az években telepedett le Pesten, amikor a város első gazdasági felvirágzása kezdődött, és amikor ennek következményeképpen a nagyobb szabású építkezések megindultak, ha kez57. A pesti Kálvária
