Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

detben a céhbe sikertelenül törekvő pallérként is, a magasai)!) szinten érvényesülő, gazdagabb formákban jelentkező, s megvalósításában anyagi és művészi igényeket feltételező építészeti iránynak az első — s működése bizonyítja: később legjelesebb — képviselője lett. Hogy a pesti pálos templom első terveinek elkészítésében szerepe lett volna, arra adataink nincsenek. Mestere, Drenker Mátyás halála után azonban minden ellenkezés nélkül, sőt szinte — nyilván képességeit elismerve — ünnepélyes körülmények között vették fel a megüresedett helyre a pesti kőműves és kőfaragó céh tagjai közé. Az is bizonyítható, hogy a pálos templom 1730 körül nagyobi) lendülettel megindult építésénél neki volt vezető szerepe.

12 A pesti Mayerhoffer András ezzel a munkájával indult el azon az úton, amelyen a magyarországi építészet barokk építészet egyik kiemelkedő mestere lett, működése révén pedig Pest egy meghatározott stílusának területre kisugárzó, jellegzetes építési stílusának a kiindulópontja. A pesti pálos templom épíkisugarzása tésével egyidőben tervezte Mayerhoffer Csák y Imre kalocsai érsek megbízásából a kalocsai székesegyházat; az ő templomépítési stílusának a jegyei ismerhetők fel a kecskeméti piarista, templom homlokzatán, amelyet 1729-ben kezdtek építeni. () készítette a pesti pálos templom főoltárának szinte pontos mását — Grassalkovich Antal megbízásából — a nyitrai piarista templomba; az ő nevét lehet említeni a pesti szerb templom tornyának és homlokzatának 1733ban történt építésével kapcsolatban; ő építette a pesti domonkos templomot 1750 körül. Az a forma, amelyet előbb a pesti pálos templomnál és a kalocsai székesegyháznál megteremtett (különösen a kéttornyos megoldás, általában a homlokzat kialakítása a hangsúlyosan elhelyezett és kidolgozott kapuval), a XVIII. században a városi templomépítészet területén széles körben elterjedt. Mayerhoffer építette Pest „egyik legszebb barokk emlékét", „az érett barokk stílus megtestesítését", „vallásos építészetünk egyik gyöngyszemét", a pesti Kálváriát is 1744ben.

13 (57. kép.) Kolostor- A XVIII. századi egyházi építkezések közül a művészi szempontból jelentős templomoknál építkezések j

ova

j szerényebbek, egyszerűbbek voltak a szerzetesrendek kolostorai. A felszabadítás után a városban megtelepedett szerzetesrendek az ostromok után is fennmaradt romos épületeket kaptak, s helyreállítva ezek szolgáltak évtizedekig rendházul. A helyreállítás a felszabadulás utáni években nyilvánvalóan elsősorban egyszerűen az épület lakhatóvá tétele volt, művészi kiképzésre nem került sor. A XVIII. század első felében valamennyi szerzetesrend épített új kolostort (általában a régi épületek felhasználásával). Építészeti szempontból azonban ezek az új épületek — a pálos kolostor kivételével — meglehetősen igénytelenek voltak. Az új pálos kolostor építése 1715-ben kezdődött Drenker Mátyás pesti építőmester tervei szerint, az építést Mayerhoffer András folytatta. A háromemeletes Invalidus-palota mellett a XVIII. században a pálos kolostor volt Pest legkiemelkedőbb és sokáig egyedüli kétemeletes épülete.

14 A többi szerzetesrendek (a szerviták, klarisszák, ferencesek, domonkosok) jóval szerényebb kolostort építettek. (58. kép.) A piaristák új rendházának és iskolájának felépítésével 1762-ben fejeződtek be Pesten a nagy egyházi építkezések.

15 58. A pesti szerviták temploma és kolostora, 1740 körül. J. I). Hertz rézmetszet e S. Rosenstingl rajza után