Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

Invaliduspalota z építkezések fellendülése : templomépítések Kiemelkedőbb művészi teljesítményekre a budai és a pesti mesterek számára elsősorban a templomépítkezéseknél, a főúri paloták építésénél és néhány középületnél nyílott elsősorban alkalom. Pesten a XVII. század végén és a XVIII. század elején egy-két szerényebb méretű munkán, és inkább helyreállításon, mint új épület emelésén kívül nagyobb szabású építésre nem volt lehetőség. Az első nagyobb építkezés Pesten a nagy (kétezer személyt befogadó) katonai kórház volt, az Invalidus-palota. Ennek a tervezését és az építkezés irányítását azonban nem helybeli mesterekre bízták, hanem a bécsi Fortunate di Pratira. Az alapozási és építési munkálatok az ő tervei alapján 1716-ban megindultak, de a munka — főképp anyagi nehézségek következtében — igen lassan haladt előre, és csak néhány év múlva — 1729-ben — folytatódott. Ekkor azonban már nem Prati, hanem a bécsi születésű császári építőmester, Anton Erhard Martineiii irányításával. Az Invalidus-palota építkezése az általa módosított tervek alapján fejeződött be, illetőleg maradt véglegesen félben 1738-ban. (55. kép.) A prágai, illetőleg a párizsi, hasonló rendeltetésű épület mintájára készült pesti Invaliduspalota (rokkant katonák háza) építkezése a terv és — annak ellenére, hogy csonkán maradt — a megvalósulás szerint is hatalmas méretű volt. Kivitelezésében nemcsak a tömegszerűség, hanem a művészi elgondolás is igen nagy szerepet játszott, amely elsősorban a főhomlokzat kialakításában és az épület középső szárnyaként épített templom berendezésében és díszítésében nyilvánult meg. Az Invalidus-palota azonban minden nagyszerűsége és művészi értéke ellenére társtalan maradt a pesti építészetben, s mint ilyen, egyedüli, amely tisztán képviselte a bécsi barokkot, annak késői korszakára utaló jegyeivel. Tervezői és kivitelezői között, az itt dolgozó művészek sorában a helybeli mestereknek jelentős szerepük nem volt.

6 Az Invalidus-palota építésével egyidejűleg — az 1720-as években — nagyarányú, főképp egyházi és főúri építkezések kezdődtek Pesten. Ezeknek az építkezéseknek a sorát 1721-ben a városháza tornyának a felépítése nyitotta meg. A tervező és kivitelező pesti céhes mester, Pauer János György volt. Az építkezéseknek lendületet a legfelsőbb bíróságoknak 1723-ban történő Pestre helyezése adott, amely egyrészt a város forgalmára volt hatással, másrészt a 56. A pesti volt pálos templom kapuja