Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

ember, szakmunkás dolgozott a város újjáépítésén, kiépítésén. Pesten az építkezések nagy fellendülése idején, 1735-ben 58 kőművesmestert írtak össze, akik közül 33 háztulajdonos volt. Ezeknek a mestereknek a nagy része azonban esak rövid ideig — egy-egy nagyobb munka idején — tartózkodott és dolgozott a városban.

5 Az egykorú városleírásokban, a városok kiemelkedő épületeinek leírása során még a legtöb- Az építkezések bet foglalkoztatott építőmesterek neveivel sem találkozunk. A nevek csupán arra alkalmasak, egyszerűsége hogy megemlíthessük: kik építették fel a két várost, nemcsak romokból lakható, használható épületeket készítve, hanem bizonyos művészi igényt is kielégítve. Természetesen nem a művészi kivitelezés volt elsősorban a cél, hanem az adott lehetőségek (régi épületek felhasználása, a megbízások pénzbeli nagysága), a célszerűség és az ízlésigény határozták meg a XVIII. századi budai, pesti és óbudai polgári építészetet — és teszik az utókor szemében „provinciálissá". Holott e három tényező figyelembevételével éppen nem provincialitást, hanem valamiféle igen egységes és határozott — stílust lehet megállapítani. (52—54. kép.) Budán és Pesten nincsenek, nem is voltak ragyogó XVIII. századi főúri paloták, a templomok egy-két kivételtől eltekintve egyszerű, szinte szabványszerű építményeknek tűnnek, az egyházi és a középületek legfeljebb tömegükkel és nem művészi megjelenésükkel hívják fel magukra a figyelmet, miként a polgári építkezéseknek is az egyszerűsége a feltűnő. Egy-egy város képének meghatározott időszakban történő vizsgálata, vagy egy-egy mester munkásságának a számbavétele során azonban ez is lehet a művészi érték meghatározásának az alapja. B) Állami és egyházi építkezések Pesten A budai és pesti építőmesterek munkásságának csak csekély része ismeretes. A feledés épp- ^ (y}mvi úgy elmerítette működésüket, mint a pusztulás is. Annak ellenére azonban, hogy itt nem dol- építkezés goztak az isméit nevű nagy osztrák mesterek, a művészeti ágak közül az építészet volt az, kisugárzó amely Budán és Pesten, mint néhány még ma is fennálló világi és egyházi emlék bizonyítja, hatusa leginkább lépést tudott tartani korának — ha csak a szerényebb polgári - - művészetével. Egy-egy kiválóbb mester működése révén a város az építészet területén művészeti központtá vált, a kiépülő város lett a környéke számára a példa, a stílustovábbító, és az itteni mesterek - a kiváltságlevelek által biztosított jogokkal élve — a tervezői és kivitelezői a vidék igényesebb épületeinek. 55. A pesti Invalidus-palota tervrajza, 1739. S. Kleiner rézmetszete A. Martinelli terve alapján