Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

Bacsányi János 51 Akadtak (a piaristáknál, az egyetemen, a Ráday- és Orczy-házaknál, valamint a pesti papnevelőben) plebejus származásúak is, mint Földi János, a nagyszalontai szűrszabó fia, Bacsányi János, akinek apja Tapolcán volt saru-varga, Verseghy Ferenc, Dayka Gábor. Ez a négy ifjú ember, bár életkoruk különböző, s életpályájuk — éppen származásuk folytán — egymástól igen eltérő volt, itt Pesten a nyolcvanas évek közepén, rövid időre találkozott. Törekvéseik, barátságuk, együttműködésük a város magyar irodalmi központtá való fejlesztésében igen figyelemre méltó. Bacsányi János 1782 — 1784 között a pesti piaristáknál tanult filozófiát (ahol irodalmi és történeti érdeklődését is felkeltette két tanára, Horányi Elek és Benyák Bernát), a pesti egyetemen lett joghallgató 1784-ben. Nevelőként került Orczy Lőrinc házába, és ott ismerte meg Bessenyei és a testőrírók műveit, s a pálosok könyvtárában a cenzúra miatt kiadásra nem került Bessenyei-kéziratokat is. Pesten jelent meg első munkája 1785-ben, és bekapcsolódott a magyar irodalmi életbe is. Részt vett a fiatal Ráday Gedeon által szervezett Magyar Játszók Társaságában, „ismerőse" (barátja) lett Verseghy Ferencnek, akit ekkor neveztek ki Pesten magyar hitszónoknak, és aki rend-és szónoktársával, Alexovits Vazullal ellentétben a felvilágosodás gondolatainak lelkes terjesztője volt. Verseghy Ferenc, egy szolnoki sótiszt fia, gimnáziumi tanulmányait szintén Pesten kezdte el a piaristáknál, és a budai egyetemen szerzett filozófiai doktorátust. 1786—1788-ig mint pálos szerzetes volt Pesten magyar hitszónok. A pálos rend feloszlatása után katonai lelkész lett (a kiscelli táborban) 1788-ig. Ekkor betegsége miatt fiatalon nyugalomba vonult, és Budán telepedett le. Itt kezdte verseit közölni. Ráday Gedeon köréhez tartozott. Ugyancsak Ráday köréhez tartozott Földi János is, aki 1784-ben került orvostanhallgatónak a pesti egyetemre, s itt megismerkedett Bacsányi Jánossal, Pálóczi Horváth Ádámmal, Berzeviczy Gergellyel. Földi azonban nemcsak természettudományokat és orvosi mesterséget tanult az egyetemen, hanem a magyur nyelvhez való ragaszkodást is tanárától, Rácz Sámueltől. Természetesen verselni kezdett ő is, és tevékeny részt vett az irodalmi életben. Zártabb körben élt az igen tehetséges Dayka Gábor, aki szegény miskolci családból származott. Dayka Gábor 1787-től kezdve a pesti központi szemináriumiján volt papnövendék. E zárt körben azonban nemcsak ,,a lelki tanítóji tudomány"-t tanulták, hanem a magyar nyelv tanulását és művelését is feladatuknak tekintették. Dayka — mint egy korabeli beszámolóban írták — „nem kímélvén tsekély egészségét, azon fellyül, hogy szüntelen a Magyar munkáknak készíttésekben fáradozik, a Magyar nyelv tanításának terhét is önként minden jutalom nélkül magára vállalta". Híre hamar túljutott a szeminárium falain. Verseit az újságok, folyóiratok közölték, s példája növendéktársait is a magyar irodalom művelésére ösztönözte. E négy fiatal író azonban (Verseghyt kivéve) csak rövid ideig tartózkodott Pesten. Bacsányi 1787-ben Kassára került kamarai tisztviselőnek, Földi János 1788-ban Szatmár városának orvosa lett, Dayka Gábor pedig 1790-ben, a pesti szeminárium feloszlatásakor került el innen Egerbe. Pest tehát nem tudott számukra életlehetőséget biztosítani. Lényeges azonban az, hogy ezek a szegénységből kikerülő tehetséges ifjak (Földi és Verseghy is alig voltak harminc éven túl ezekben az években) itt kaptak indítást irodalmi működésükhöz, s közülük támadt irodalmi vezér is: Bacsányi János. 0 ugyan Pestről elkerülve Kazinczyval és Baróti Szabó Dáviddal együtt Kassán alapított irodalmi-kritikai folyóiratot, az első ilyent Magyarországon. Ezt a Kazinczyval az irodalmi vezérségért versenyző Bacsányi a Bessenyei által javasolt magyar akadémia előkészítőjének szánta. A Magyar Museumot Kassán szerkesztették ugyan, s jóllehet Kassán is volt nyomda, Pesten nyomtatták: a magyar irodalom szervezőjének itt hatásos és hasznos támogatói voltak Bacsányi János arcképe. Kininger rajza után Pfeiffer rézmetszete Verseghy Ferenc Földi János 14* 211