Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

A) Nyomdák A budai Landerernyornda Az első budai hírlap Nyomdák létesítése Pesten Az egyetem áthelyezéséig Budán egy, Pesten két nyomda működött. Ezek közül a budai volt a legrégibb: 1724-ben alapította Landerer János Sebestyén, a hosszú évtizedeken keresztül a magyarországi könyvnyomdászat terén vezető szerepet játszó család első ismert tagja. A budai nyomda alapítása az első lépések egyike volt, amely a könyvnyomdászat terén a jezsuiták által a XVIII. század első évtizedeiben elfoglalt szinte kizárólagos szerepet új típusú — nem alapítványokkal és az egyház tekintélyével biztosított, hanem üzleti — vállalkozás révén megtörte. Előbb Pozsonyban alapított ilyen vállalkozásként Rover János Pál nyomdát (1719), s ezt követte a budai nyomda alapítása. Erre az alapításra nem annyira a városi hatóságok és a Pestre helyezett királyi bíróságok nyomtatványszükségletének a kielégítése adott lehetőséget, hanem inkább az a tény, hogy a jezsuiták iskolái révén Buda bizonyos mértékben szellemi központtá vált.

13 A nyomda az első években meglehetős anyagi nehézségek között működött. Fellendülése esak akkor kezdődött meg, amikor Landerer korai halála (1727) után a vállalkozást üzletvezetője, Nottenstein János György vette át és 1728-ban szabadalmat kapott német nyelvű evangélikus könyvek, katekizmusok és ábécés könyvek kiadására. Ez a szabadalom biztosította a nyomda folyamatos tevékenységét. Bár a szabadalmat csak német nyelvű könyvekre kapták, kiadtak — nem kis számban — magyar, latin és szerb nyelvű iskolai és vallásos könyveket, s az 1734-ből fennmaradt nyomtatott katalógusok szerint jó néhány magyar szépirodalmi mű új kiadása is elkészült Nottenstein budai nyomdájában. Nottenstein jelentette meg a török uralom alól felszabadított Buda első leírását is 1733-ban, amelyet Vánosy Ferenc polgármester készített (,,Neu aus seinem Stein-Hauffen wiederum aufwachsendes Ofen") (45. kéj).), és ő adta ki Stocker Lőrinc budai városi orvos könyvét Buda fürdőiről (Thermographia Budensis), a mű tudományos értékét megillető s az összehasonlítást a pozsonyi kiadványokkal is kiálló kivitelben. Ugyancsak Nottenstein nevéhez fűződik az első budai hírlap megindítása is, „Wöchentlich zweymal neu ankommender Mercurius" címmel. A lap, amelyet a városi tanács anyagilag is támogatott, minden valószínűség szerint csak igen rövid ideig jelent meg. Mindössze három száma maradt fenn. Ezenkívül csupán azt tudjuk, hogy a tanács 1730. január 16-án szavazott meg ,,a város díszére szolgáló" lap kiadásához évi 12 forint pénzsegélyt; 1731 februárjában pedig az előzetes cenzúrára jogot formáló budai várparancsnok kellemetlenkedéseinek elkerülése céljából az udvari kancellária a lap megszüntetését javasolta.

14 Nottenstein halála után (1737) a nyomda vezetését özvegye vette át. 1752-ben a tulajdonjog az alapító egyik fiára, Landerer Lipót Ferencre szállt, aki megújítván és kiegészíttetvén a korábbi kiváltságokat, engedélyt kapott kalendáriumok, piarista tankönyvek, az Officium Rákóczianum stb. kiadására is. Landerer Lipót Ferenc 1764-ben bekövetkezett halála után a nyomdát özvegye, Landerer Katalin vezette tovább, nagy szakértelemmel és igen eredményesen. A nyomda ebben az időben már 49-féle betűtípussal dolgozott, s alkalmas volt német, magyar, latin, francia és görög szövegek nyomtatására is. A budai nyomda hosszú éveken keresztül a két város egyetlen nyomdája volt, s ki tudta elégíteni akár a budai jezsuiták, akár a pesti piaristák, akár a ponyván áruló kereskedők vagy a vidéki könyvkötők igényeit. Ezeknek az igénveknek a növekedése, valamint Pest város gazdasági megerősödésével kapcsolatosan kulturális szerepének előtérbe Sîett 2fitó feinem ©iein^auffe» Sie btefe Homage Htm* ôarifc&e frcpc £>aupt'@taM ju jccigm geitm b$$î l ttiit einem efunNilâfceren/ #arau$ gegeben í Ofen ben i, Januárit 173?, i ©tërutft fret) Sodann ®eorç Stotfmjta« 45. Az első budai várostörténet címlapja, ll'À'.i