Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

kerülése során lehetővé, sőt szükségessé vált új nyomdák létesítése is. Az egyetem Budára helyezése előtt két új nyomda alakult Pesten. Az elsőt 1758-ban Eitzenberger Ferenc Antal alapította (1763-ban kapott kiváltságot), a másodikat a pozsonyi Rover Ferenc Antal 1773-ban. Az egyetemmel együtt Budára került Nagyszombatból a volt jezsuita nyomda is. Bár felszerelésében és személyi ellátottságában felülmúlta a budai és a pesti magánnyomdákat (4 sajtója volt; 7 nyomdászt, 6 szedőt, 11 munkást és 1 betűöntőt foglalkoztatott), működése csak akkor lendült fel, amikor 1779-ben megkapta a tankönyvkiadás privilégiumát. Ezzel megszűnt a budai Landerer Katalin-féle nyomda kiváltsága, melyet 1771 -ben kapott német és magyar ábécés könyvek, katekizmusok, bibliák kiadására.

15 A budai és pesti nyomdák működését a kiváltsággal ellátott Egyetemi Nyomda, amely az egyetem Pestre helyezése után is Budán maradt, nem tudta meggátolni. Ennek oka a szakszerűtlen vezetésen, a jövedelmek gondatlan kezelésén kívül egyrészt az, hogy a Ratio Edueationis szerint a Nyomda jövedelmét részben a felszerelésre, a szerzők díjazására, részben az egyetemi és a nagyszombati 46 Landerer Mihály budai nyomdász arcképe akadémiai könyvtár gyarapítására kellett fordítani, tehát a tőke egy részét immobilizálni voltak kénytelenek. Másrészt pedig az volt az ok, hogy a budai és a pesti nyomdák az Egyetemi Nyomda Budára helyezése előtt már tekintélyt és rangot tudtak maguknak biztosítani a városban és az országban mind tudományos, mind szépirodalmi művek kiadásában és ezzel az érdeklődésnek Buda és Pest felé irányításában. A pesti piaristák (de rajtuk keresztül vidéki rendtársaik, különösen a váciak és a szegediek) tudományos munkáit, főleg a negyvenes évektől kezdve sorra adták ki a Landerer-, Eitzenberger- és a Rover-nyomdák. Nyilvánvalóan az sem véletlen, hogy Kónyi Jánosnak, ,,a nemes magyar nemzet együgyű hadiszolgájának" Budán ötlött eszébe - 1773—75-ben, amikor ezrede, a 34. gyalogezred itt állomásozott — magyar irodalmi művek megjelentetése. Ehhez nemcsak az elhatározás volt szükséges, hanem a nyomdai lehetőségek és az olvasó könyvvásárló közönség igénye is. Ennek a közönségnek csekély része lakott csak Pesten (vagy az ország „fővárosában", Budán), a zöme azonban az ország különböző részeiből a vásárok és a törvényszéki ülésnapok idején megfordult itt; és a nyomdászok hajlandóságát az ilyen könyvek kiadására, nyomtatására nyilvánvalóan üzleti tapasztalataik is ösztönözték. Ha az országba budai vagy pesti kiadású magyar könyveket vittek szét a vásárokról, az nemcsak az olvasók — vásárlók, hanem az írók érdeklődését is ide irányította. Kónyi kapcsolatai a budai és pesti nyomdákkal azután is megmaradtak, amikor ezredét innen elhelyezték: könyveinek (fordításainak) többsége 1792-ig itt jelent meg, jó néhány nem is egy kiadásban. A nyolcvanas évek elején két új nyomda is keletkezett. Pesten Trattner Tamás bécsi udvari Új nyomdák könyvnyomtató, akinek Bécsen kívül Prágában, Brünnben, Innsbruckban, Triesztben és Zág- ^gg^^vek rabban is voltak könyvkereskedései, 1782-ben üzleti hálózatát Magyarországra is kitérj esz- e

\

e

j

(

;

n tette. Azonban míg eddig Linzben, Grazban, Klagenfurtban, Laibachban, Pozsonyban, Győrben, Nagyszebenben és Temesváron csak könyvkereskedés nyitására kért és kapott engedélyt, addig Pesten az akkori egyetlen könyvkereskedőnek, VYeingand és Knöpff közös üzletének, a városi tanács által is támogatott tiltakozása ellenére nyomdát, betűöntödét és könyvkereskedést létesített. Néhány hónappal később, 1783-ban a másik nagy bécsi nyomdász, Kurzböck József is kapott engedélyt, hogy Pesten könyvkereskedést állíthasson fel. Trattner Tamás és Kurzböck József bécsi nyomdai üzemének, illetőleg könyvkereskedési üzletének kiterjesztése Magyarországra és elsősorban Pestre — II. József cenzúrarendeletének a kiadása után, de az egyetem idehelyezése előtt történt. E két vállalkozó, a rendelet által biztosított lehetőségeket üzleti szempontból nyilvánvalóan alaposan mérlegelve, törekedett a pesti letelepedésre, számításba véve a város kereskedelmi forgalmának a könyvkiadás, könyvAz Egyetemi Nyomda liudán A budai és a pesti nyomdák szerepe