Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

fizika előadására állandóan két tanárt alkalmaz. A hallgatók száma a hatvanas években 80—90, 1780-ban pedig már 210 volt. A filozófiai tanfolyamot 1784-ben II. József szüntette meg. A piarista A filozófiai tanfolyamot ellátó piaristák kiváló képzettségű emberek voltak. Cörver Elek, tanárok Cörver János, Bajtay Antal (a későbbi II. József nevelője, majd erdélyi püspök), Conrádi Nor­bert (egy nemzedékből csak az elsőket említve) Itáliában, Rómában tanultak, és Itálián kívül Svájcban, Angliában, közülük néhányan Párizsban, Hágában, Amszterdamban, Berlinben (Nagy Frigyes udvarában) nemcsak megfordultak, hanem tekintélyt és hírt szereztek maguk­nak. Ezekben az országokban, városokban lehetőségük volt az új világfelfogással (a felvilágo­sodással) való megismerkedésre. Nem lebecsülendő tehát az a szerep, amelyet ezek a papok Pesten játszottak. Ez a város, amely ez idő tájt Budával szemben nem a régi hagyományok for­mális jeleivel, hanem a helyzeti energiákat érvényesíteni tudó gazdasági fejlődésével bizonyí­totta egyre nagyobb mértékben, hogy Magyarország valódi fővárosává lenni hivatott, 1717-ben — a jezsuiták mellőzésével — még egy igen ésszerű, takarékossági meggondolásból fogadta be a piarista rendet. S ez a rend a befogadást, a vállalt kötelezettségeken (elemi, gimnáziumi, filo­zófiai oktatás, a plébániai teendőkben való segédkezés) kívül, külön megszolgálta azzal, hogy a felnövekvő várost a török uralom után először szellemi központtá tenni igyekezett. Kiváló tanárok hosszú sora (Valero Jakab, Cetto Benedek, Piller Celesztin, Koppi Károly, Benyák Bernát, Schaffrath Lipót) működött itt. Schaffrath Lipót — aki csaknem ötven évig tanított ebben az iskolában — nemcsak tanári működésével és tudományos irodalmi munkás­ságaival érdemelte ki kortársai elismerését, hanem a piarista iskolában a saját költségén be­rendezett fizikai múzeummal is, amelyben — az 1770. évi leltár szerint — találhatók voltak villamos gépek, optikai készülékek, mikroszkópok, mikrometrumok, fémkémlelő szerek, csigák, rugé)k, távcsövek, mechanikai gépek. Koppi Károly nemcsak későbbi s az utókor által is fenn­tartás nélkül értékelhető magatartásával (barátja lett Hajnóczynak, és a „francia alkotmányra poharat ürített") vívta ki kortársai tiszteletét és keltette fel tanítványai érdeklődését, hanem felvilágosult történetírói és filozófiai munkásságával, előadásaival is. Benyák Bernát pedig, aki már ifjú korában Newton és Wolff műveinek tanulmányozására adta magát, s Newtont mint „egy új világosság terjesztőjét" csodálta, visszautasítva a győri akadémia retorikai és irodalmi tanszékét, 1777-ben Pesten kezdte el — a rendes latin nyelvű tanítás mellett — ennek a filozófiának oktatását, magyarul, s tanítványainak nyilvános próbavitatkozásokat is rende­zett. ,,Ne is emlékeztessen engem valaki ama régi s már megcáfolt előítéletre, hogy szűk és elégtelen nyelvünk a bölcsesség iskolájának folytatására" — írta néhány évvel később. S ta­nítványainak egyik nyilvános próbavitatkozásán hangzott el gróf Teleki József beszéde, amely a piaristák oktatásának legfőbb eredményét abban jelölte meg, hogy „magyar Athénét építe­nek, ahol mind Apollo, mind Minerva, a többi karokkal együtt összvességgel magyar nyelven szólván, mutassák próbakövön a magyar nyelvnek nemcsak elegendőségét a tudományok tanítására és gyakorlására, hanem magához édesítő kis ékességét is". A piarista A pesti piaristák abból az anyagból építettek „Magyar Athénét", amely természetesen állott gimnázium rendelkezésükre. Tanítványaik nemesek, polgárgyerekek és jobbágyfiak, magyarok, németek, tanulói szer |r )e ]j ) szlováikok voltak. Abban a városban tanítottak, ahol ezeknek a különböző társadalmi osztályokból és népekből származó tanulóknak a szülei számaira bőséges gazdasági lehetőségek adódtak, sőt a város rohamos fejlődésének ők vetették meg az alapját. Ez a város ekkor kez­dett Magyarország gazdasági központjává válni, s fejlődésének természetes következménye volt szellemi területen is a magyarság fejlesztése. Nehéz lenne elképzelni olyan városátalaku­lást, amely fejlődésének a gyökereit vágja el, nevezetesen a németség további erősítésével. A piaristák ezt felismerték: iskolájukban ekkor a tanítási nyelv csaknem kizárólag magyar volt. A piaristák gimnáziumának és filozófiai tanfolyamának a jelentőségére utalnak a vidéki tanu­lók számára vonatkozó adatok (a hetvenes évek első felében 300, a második felében több mint 500), valamint az, hogy számos, az ország politikai és gazdasági életében jelentős szerepet játszó család itt taníttatta a gyermekét. 8 . „ . Pesten a piaristák filozófiai tanfolvamán kívül még két felsőbb iskola létesült rövidebb időre. főiskolája Az egyik a pálos rend filozófiai stúdium generálója volt, amely a XVIII. század folyamán he­lyét az országban többször váltogatta. 1767-ben került Pestre, és itt működött 1783-ig. Ez a kétéves főiskola, amelyben logikát, fizikát, matézist és történelmet tanítottak, elsősorban a rendtagok képzésére szolgált, de világiakat is felvettek. 9 A pesti jogi A másik főiskola a városi tanács által 1756-ban felállított jogi szakiskola volt. Elméleti jogi szakiskola képzés ebben az időben Magyarországon csak a nagyszombati egyetemen és Foglár György kanonok által Egerben alapított katolikus jogakadémián folyt. Bár a városi tanács a szakisko­lát elsősorban a városi polgárok gyermekei tanulásának megkönnyítése céljából alapította, lényeges szempont volt az is, hogy a vidéki tanulók pesti tartózkodása gazdasági szempontból is előnyös lehet. Az oktatást a karintiai származású Perghold Lukács (aki 1754-ben pályázott — sikertelenül — a bécsi egyetem római jogi tanszékére) végezte. A négyéves tanfolyam tan-

Next

/
Thumbnails
Contents