Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

ügyel a város jogaira, kiváltságaira, a békére és egyetértésre, de a perekbe nem avatkozik. Betegség esetén a kommunitás választja meg helyettesét. Az utasítás kiadásával egy időben a Kamara Budán is megszüntette a két szószóló tisztségét, s a jövőre nézve felváltva magyar és német formender választását rendelte el; ugyancsak megszűnt a külső tanács, és egybeolvadt az eddig hatvan tagú választott községgel. Az utasítás megtartására egy esztendő múlva mind­két város szigorú figyelmeztetést kapott. Nemsokára megújította a Kamara a rokonok tiszt­ségviselésének tilalmát is. 119 Uralkodása első éveiben József arra törekedett, hogy a városok vezető állásaiba a maga kipróbált embereit ültesse. Különösen a volt katonatiszteket pártolta, azzal az indokolással, hogy „érdemes, sebekben megőszült férfiút elébe lehet tenni valami csizmadiának vagy más mesterembernek". A latin nyelv és a hazai jog ismerete helyett a katonás fegyelem lett a joze­finus bíró vagy polgármester fő kelléke. Mivel a polgárság választási jogát a császár formailag nem kívánta korlátozni, embereit fokozatosan tudta csak a városok élére állítani. Jellemző erre Hülff Móric Bálint őrnagy esete, akit születése és felesége vagyona egyaránt Pesthez kap­csolt. II. József személyes ismeretség alapján felhívta őt: folyamodjék tanácsosi állásért, de a sikert a város és a kancellária ismételten meghiúsította. Kapc>ra jöttek azonban azok a vádak, amelyeket a nyughatatlan jogász, Perghold Lukács tanácsos és a túlbuzgó Hacker József ács­mester emelt a magisztrátus ellen. Lányi József, a királyi jogügyi igazgató helyettese 1783 februárjában Pestre jött vizsgálatot tartani. Ennek eredmtín veként a császár 1784 augusztu­sában megfosztotta tisztségétől Papics János polgármestert és az agg Mosel József tanácsost; egyben elrendelte, hogy minél előbb tartsanak tisztújítást, ennek során pedig Hülfföt tegyék tanácsossá és polgármesterré. A következő tavaszon a pesti tanács — írásbeli tiltakozás mel­lett — kivette a kinevezett szenátortól a tanácsosi esküt. 120 Ezzel az ügy még nem ért véget. Erny Mihály szószóló, akit Lányi jelentése igazságszerető, szigorú, puritán embernek ír le, többször összehívta a választó-polgárságot a tanács elleni pana­szok ügyében (később pedig maga járt el Bécsben — hiába — a Kúria megtartása érdekében). A jelentés terjedelmesre dagadt iratcsomójában helyet kaptak a választópolgárságnak azok a panaszai is, amelyek a tanácstagoknak a porció viselésében élvezett indokolatlan kedvezménye­ire vonatkoztak. Végre a császár az egész régi tanácsot elmozdította, és kettő kivételével újra való jelölésüket is megtiltotta. Később, a jozefinus rendszerrel együtt megbukott Hülff elleni vizsgálat során nem győzött panaszkodni a választópolgárság az 1785 novemberében megtar­tott törvénytelen tisztújítás miatt. Lányi királyi biztos „ismertet ismeretlennel, okost együgyü­vel és idiótával együtt jelölt", a kommunitás tagjait a szűk levéltárba zárta, s onnan egyen­ként bocsátotta szavazásra; így hát új emberek, köztük polgárjog és birtok nélküliek is kerültek be a szenátusba. A megfélemlített polgárok ezután szótöbbséggel Hülfföt választották meg pol­gármesternek. Megerősítéséig, mely csak két év múlva következett be, ő vitte néhány tanács­nokkal együtt a város ügyeit, ő hajtotta végre az 1780-as évek végén elrendelt szervezeti refor­mokat. Mint az 1787-től működő építési bizottság elnöke és (az új szervezet szerint) a város bírája, katonás eréllyel vitte az ügyeket; a későbbi vádak szerint legszívesebben huszonöt botok­kal intézte volna el a polgárokat. A jozefinus rendszer bukása után nem is mulasztották el egy könnyelmű kijelentését kihasználni ós tiszti kereset indításával elmozdítani állásából. Evekig tartó fegyelmije és későbbi igazolása azonban már nem tartozik tárgyunkhoz. 121 Budán a régi tisztikarnak tovább sikerült megtartania a helyét. Még a régi rend szerint folyt le a tisztújítás 1783-ban. A következő évben azonban Ebenhöch Antal ügyvéd feljelentette a magisztrátust atyafiságos kapcsolatok, érdekeltség, szakképzettség hiánya és fontos iratok eltüntetése címén. A vizsgálat évekig eltartott; későbbi szakaszában Hülff Móric, ekkor már Pest bírája, kapott megbízást. A vádak ugyan nem igazolódtak, s a régi tanács hivatalban ma­radt, a tisztújításra mégsem kerülhetett sor. 1786-ban a kerületi főispán kinevezés útján ültette be a tanácsba Petőcz Márton tartományi biztossági titkárt, a rendszer hű emberét. Két év múlva megüresedett a város immár első tisztsége, a bírói; a jelölés azonban sokáig elhúzódott, mert nehezen tudtak a magisztrátussal rokoni kapcsolatban nem álló, szakképzett, megbízható jelöl­teket találni. A jelöltlistákon több katonatiszt neve is szerepelt. Végre a kerületi főispán jelö­lése alapján 1789 novemberében választotta meg a kommunitás Margalics János főszolgabírót a város bírájává, Szlatiny Eerenc tanácsnokot pedig polgármesterré. Néhány hónap múlva azután visszaállt az 1780 előtti rendszer. 122 A jozefinus rendszer szervezeti változásai elsőnek a városok felügyeleti hatóságait illették. A gyors ügyintézést hátráltató kettős alárendeltséget 1783. november 1-ével megszüntette a császár; a Helytartótanács maradt a városok egyedüli főhatósága, s az két évre rá (1785 augusz­tusában) beolvasztotta a Magyar Kamarát is. Az az újítási láz azonban, mely József intézkedé­seit jellemezte, csakhamar ezt a helyes központosítást is felszámolta. Az új területi szervezés során 1787. március 1-től kezdve a szabad királyi városok is az új (nem önkormányzati) megyék részeivé lettek, megszűnt közvetlen kapcsolatuk a Helytartótanáccsal. Politikai-igazgatási Személyi változások Pesten Személyi változások Budán Szervezeti változások

Next

/
Thumbnails
Contents