Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)
Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790
ügyekben azontúl a megyei alispán, illetőleg a kerületi főispán hatósága alá tartoztak, gazdasági tekintetben pedig a kerületi kamarai adminisztráció irányításától függöttek. (Ha a katonatisztek kinevezése Prenner és Knipper emlékét idézte fel, az utóbbi hatóság még nevében is a gyűlölt Lipót-féle rendszerre nyúlt vissza.) Ami még a városi önkormányzatból megmaradt, azt az 1788-i tisztújítási rendszer semmisítette meg. Az eddigi állapottal szemben nem a polgármester, hanem a bíró lett a város vezetője mind igazgatási, mind jogszolgáltatási ügyekben; a polgármester mindkét vonatkozásban a bíró helyettesévé alakult át. E két tisztségre ezentúl a kerületi főispán jelölt három-három megbízható egyént, akik szakképzettségüket igazolni tudták, vagy a megkívánt vizsgát letették. A választópolgárság csak akkor szavazhatott a jelöltekre, ha az uralkodó jóváhagyta a listát. Hasonlóan történt a tanácsosi tisztségek betöltése is, de a jelöléshez nem kellett királyi hozzájárulás. A magisztrátus jelölhetett továbbra is a pénztáros és az ellenőr tisztségére, s kinevezhette a jegyzőt, az ügyészt és a számvevőt, mindkét esetben a kerületi főispán jóváhagyásával. Betetőzte mindezt a hagyományos kétévenkénti tisztújítás eltörlése; a kerületi főispán előbb négy esztendőre, majd élethossziglan is megerősíthette az egyszer megválasztott bírót és polgármestert. 123 A teljes politikai-gazdasági gyámkodás mellett (még a tisztviselői létszám és a fizetés is egységes lett az I. osztályú városokban, mint Buda és Pest) a bíráskodásban is lényeges csorba esett a városi joghatóságon. A városok büntetőbíráskodását az 1787-ben felállított „alsó fokú bíróságok" vették át; polgári perekben továbbra is eljárhattak, de az uralkodó megszüntette a tárnoki széket, a fellebbezés tehát egyenesen a királyi táblára ment. A budai ügyész is utasítást kapott a tanácstól, hogy a lezárt ügyek iratait nyújtsa be ítélethozatalra, a le nem zártakat pedig jegyzékkel adja át. A császár új büntetőkódexét már előbb megkapták a városok. 124 A bíráskodás „új rendjével" egy időben maradandó intézkedések is történtek: a városokban megszervezték a számvevőséget, a polgármester elnöklete alatt ülésező gazdasági bizottságot, a különféle városi pénztárakat (kamarai hivatalokat) pedig egyesítették. Az ügyintézés korszerűsítését szolgálta az iktatás, a minősítési lapok és az előadói ívek bevezetése. Nem utolsósorban csorbította a városok eddigi viszonylagos önállóságát az állami rendőrség megszervezése, majd a régi városi őrszemélyzettel való egyesítése (1787). A Helytartótanács elnökének alárendelt pest-budai rendőrigazgató hatásköre (politikai és közbiztonsági jellegű feladatok ellátása) kiterjedt Óbudára is. 125 Bármilyen furcsa, a három város egyesítését elsőnek a jozefinus „policáj" valósította meg, amelynek a választcjpolgárság 1790 márciusában tett nyilatkozata szerint „már a neve is gyanús" volt. Visszahatás LT. József halála után Budán és Pesten is beállott a visszahatás. Sohasem merte volna azelőtt haiáia°után kij e l en teni a pesti választott község, hogy III. Károly halála óta, tehát pontosan fél évszázada, a kamaraelnökök és a magisztrátus rendre minden jogától megfosztották a polgárságot, míg az 1703-i kiváltságokból alig maradt valami. Elfelejtette azonban a kommunitás, hogy éppen az előző évben intézkedett Hülff pesti bíró — mint kiküldött biztos — a választópolgárság kiegészítéséről, s ugyanabban az évben követelt számára Almásy Pál kerületi főispán külön üléstermet a városházán. 126 Az a vármegye, mely korábban Pestet ünnepélyesen egyetlen nemes személynek és a negyedik rend tagjának nyilvánította, nem sokkal előbb tiltotta el Buda polgárait attól, hogy a korona hazahozatalakor a megyei egyenruhát öltsék magukra. 127 A polgári öntudat, melyet József erőszakos intézkedései sem akartak kiölni, szükségképpen ellentétbe került a rendi Magyarország, a köznemesség hatalmi igényeivel. A jövőt pedig nem a Budán nagy terveket szövő nemesi követek mutatták meg, hanem az eljövendő nagyváros szerény munkásai. Szimbolikus jelenet II. József 1786. augusztusi látogatása Hülff lakásán; a megbeszélés következtében áttörik a városfalakat, közelebb hozzák a külvárosokat a központhoz. 128 A kis városias, XVIII. századi városigazgatás falait is le kellett bontani ahhoz, hogy. Budapest a reformmozgalom tűzhelye, majd egykor a polgári Magyarország fővárosa lehessen. IRODALOM Az egész korszakra nézve rengeteg anyagot szolgáltat, de hibáktól nem mentes Schmall, Adalékok. Pest vonatkozásában Kovács L. tanulmánya (TBM 1944, 54—118) adatszerűségében teljesen megbízható feldolgozás. Oszetzky: gazdag anyag, zavaros idealista bemutatásban. Csizmadia hasznos analógiákat ad; Flaxmayer teljesen haszontalan kompiláció. Sok értékes dokumentumot közöl magyar fordításban Források I.; az instrukciók szemelvényes kiadása: Bónis György, Pest-budai hivatali utasítások a XVIII. században. Sajtó alatt.
