Budapest története III. A török kiűzetéstől a márciusi forradalomig (Budapest, 1975)

Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE 1686 - 1790

'35. Az óbudai selyemfonó (filatorium) tervrajza, 1780—82. Országos Levéltár Az állam által támogatott vállalkozás volt Óbudán még Frast Péter és Augusti József „szépfestő gyára". Ez elsősorban a katonaságnak dolgozott, tehát a selyem festésén kívül poszté) és csákónemez festésével is foglalkozott. 4. KERESKEDELEM Közvetlenül Buda felszabadítása után bécsi kereskedők I. Lipóthoz fordultak, hogy a teljesen tönkrement magyarországi kereskedelmet okos intézkedésekkel keltse életre, mert egyedül a kereskedés segíthet a teljesen enervált országon, és a bécsi kereskedők léte és gyarapodása is ettől függ. A bécsi kereskedők kérelmének nyilvánvalóan az volt a célja, hogy a felszabadított területeken maguknak kivételezett helyzetet biztosítsanak. Sőt, amikor a pozsonyi magyar kamara — a kereskedelem fellendítésének a célját szem előtt tartva — 1689-ben Pest város számára évi két vásár engedélyezését javasolta, a bécsi kereskedők már kifejezetten azt kérték, hogy ezeken a vásárokon nekik privilegizált szerepük legyen. Törekvéseik, amelyek a város gazdasági kibontakozását, fejlődését akadályozták, az adófizetési képességet pedig gyengítették volna, a magyar kamara ellenállásán azonban meghiúsultak.

34 A) Kereskedelem a Rákóczi-szabadságharc előtt A király által 1690. június 26-án kiadott kiváltságlevél Pesten (hatévi próbaidőre) két orszá- Országos gos vásár tartását engedélyezte: az egyiket Jubilate vasárnapja (húsvét utáni harmadik vasár- vnsnrok nap), a másikat Lipót napja (november 15) után. A kiváltságlevél a vásárok időtartamát két hétben állapította meg, és azokat a cigányokon kívül minden bel- és külföldi kereskedő szabadon látogathatta. A vásárokon megjelenő alsó-ausztriai, sziléziai, morva, lengyel és német kereskedők kivétel nélkül kötelesek voltak harmincadét fizetni oly módon, hogy a külföldről és az