Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

ahol a tanulok a gyakorlatban sajátíthatták el a deák feladatát. A polgárok számára azonban nyilván a plébániai iskolák lehettek a legfontosabbak. A XIV. század közepéig egyetemekre a magyar tanulók csak nagyon távolra, Olaszországba, Németország nyugati részébe (Köln), vagy Franciaországba járhattak. Megváltozott a helyzet azután, hogy 1348-ban IV. Károly császár és cseh király Prágában egyetemet alapított, majd 1364-ben Krakkóban, 1365-ben Bécsben és 1367-ben Pécsett alapítottak egyetemeket az uralkodók. Most már volt egyeteme mind Magyarországnak, mind a szomszéd országoknak. A pécsi egyetem azonban még a XIV. században megszűnt. Ujabb megállapítás szerint 1395-ben alapította Zsigmond király Magyarország második egyetemét fővárosunk területén, Óbudán. Első kancellárjává az óbudai préposti javadalmát is megtartó Szántai Lukács csanádi püspököt nevezték ki, és ebből nyilvánvaló, hogy az egyetem az óbudai káptalani iskolához kapcsolódott (17 — 18. kép). Valószínűleg ez az egyetem is megszűnt a XIV. század végén, úgyhogy 1410-ben újjá kellett alapítani.Teljes volt, azaz mind a négy fakultással rendelkezett. Az 1414—18-as konstanzi zsinaton az egyetem képviselői is részt vettek. Voltak köztük teológiai és kánonjogi doktorok, valamint orvostudományok mestere is. Ketten magyarországi származásúak lehettek : Nagyszombati Máté és Fehérvári Tamás. Sajnos, később nincs már adat az óbudai egyetemre, és így fel kell tennünk, hogy legkésőbb Zsigmond halálával ez is megszűnt. A közép-európai egyetemek alapítása egy szempontból kétségtelenül hatott a kulturális életre. Ha a magyarországi egyetemek nem is tudtak meggyökeresedni, mégis jóval többen jártak egyetemre — a szomszéd országokba — mint addig, és ennek hatása a hazai iskolákon is megmutatkozott. Míg eleinte csupán a káptalani iskoláknál követelték meg, hogy'az iskolamester elvégezze az egyetemet, most a többi iskolában is egyre nagyobb számban'egyetemre járt tanítók működtek. Gondolnunk kell azonban arra is, hogy jóval többen iratkoztak be az egyetemekre, mint amennyien fokozatokat szereztek. Valószínűleg voltak olyanok, akik nem is azért mentek egyetemre, hogy ott fokozatot szerezzenek, hanem hogy egy-két évet külföldön töltsenek, világot lássanak, hasznos ismeretségeket szerezzenek. A bécsi egyetemre 1383 —90-ig hat, 1391 1400igegy,* 1401 — 10-ig négy, 1411 —20-ig huszonkét (leszámítva a jogász budai Berecket, valamint egy óbudait és a fehéregyházi plébánost), 1421 —30-ig tizenhárom, 1431 —40-ig tizenöt budai iratkozott be. Különben 1409-ig elsősorban Prága volt a budaiak „divatos" egyeteme, ahol valóban nagy számban fordultak A pécsi egyetem Óbudai egyetem 17. Lukács óbudai prépost pecsétje (1390) ÇS5on &c Iptxn fd?u! $u öun&rtö itt tfngce tfeletfc £Hc kommt mítt *xm ccq Fővárosi polgárság és az egyetemek 18. Az óbudai egyetem címere Richenthal Ulrik zsinati krónikájának 1483. évi kiadásában