Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Fekete Lajos — Nagy Lajos: BUDAPEST TÖRTÉNETE A TÖRÖK KORBAN

VII. BUDA VISSZAFOGLALÁSA Három emberöltő múlt el Buda fölött a zsitvatoroki béke után, s ez a korszak, pontosan nyolcvan esztendő, csaknem teljesen törökké és mohamedánná tette a várost. 1541 után először egyszerű végvár volt Buda, ,,amely után a keresztény népek erősen epekedtek", azután az „örökös harcok otthona, hazája" lett, melyért a törökök sok áldozatot hoztak, s végül e harcok során az „iszlám erős védőgátjává" (szedd-i sedid-i iszlám) avattatott, amelyet már ők is minden áron tartani akartak. Míg Budán a török élet a XVII. század folyamán zavartalan volt, a török birodalom kísérletezett további előretöréssel is, de eredménytelenül: az összecsapások, mint például a szentgotthárdi csata is, vereséggel végződtek. S nem sikerült az a nagy próbálkozás sem, amely a császári főváros, Bécs elfoglalására irányult 1683-ban. Lotharingiai Károly, Habsburg császári hadvezér és Sobieski János lengyel király egyesült sereggel szétverték és megfutamították a Bécs ostromát hatalmas sereggel megkísérlő Kara Musztafa nagyvezírt. Ekkor vált nyilvánvalóvá, hogy Buda visszafoglalása és Magyarországnak a török uralom alól való felszabadítása megfelelő katonai, anyagi és diplomáciai előkészítés esetén sikerrel oldható meg. Bécs sikertelen ostrománál bebizonyosodott, hogy a korábban olyan félelmetes erejű török Az er

°hadsereg a XIV -XV, de még a XVI. században is tapasztalt taktikai, harcászati fölényét a XVII. században már elvesztette az európai hadseregekkel szemben. Ezeknél a hadseregeknél a harcrendben és a harci eljárásokban olyan alapvető változtatásokat vezettek be, mint tűzrendszer zártsága, az egyes fegyvernemek szoros együttműködése, a csatarend tagoltsága, áttekinthetősége, rugalmassága, s mindezek következtében a többségükben zsoldos seregek fegyelmének erősítése. De nemcsak harcászati, hanem hadászati téren is megváltoztak az erőviszonyok a XVII. századra. Az európai államok gazdasági, társadalmi és államszervezetük központosítottsága következtében is fölénybe kerültek az egyre súlyosabb gazdasági és társadalmi nehézségekkel küszködő török birodalommal szemben. 1684 elején létrejött a Habsburg birodalom, Lengyelország, Velence és a pápaság törökellenes szövetsége, az úgynevezett „szent liga", amelyhez 1686 tavaszán azután Oroszország is csatlakozott. XIV. Lajos francia király pedig 1684-ben húsz évre fegyverszünetet kötött Lipót osztrák császárral. megváltozása 1. AZ 1684. ÉVI OSTROM A „szent liga" hadseregének első nagy vállalkozása 1684-ben Buda visszafoglalására irányult. Az 1684. évi budai ostromot — az ötödiket, mióta a város török kézen volt vidéki hadműveletek vezették be. A császári hadak elfoglalták Visegrád, majd Vác várát, s a váci mezőn nagyobb török erők felett győzelmet arattak. Miután a budai pasa, Kara („Fekete") Mehmed június 27-én Vácnál csatát vesztett, a császáriak Lotharingiai Károly herceg vezetése alatt felvonultak Pest alá, s július első napjaiban a törökök által felgyújtott és kiürített Pest városát megszállták. Pest megszállása és megerősítése után a császári seregek zöme visszahúzódott Vácra. Itt átkelt a Szentendrei szigetre, majd innen Szentendre alatt a Duna jobb partján Buda felé nyomult. Az óbudai Fehéregyháznál, a török Ak kilisze-nél Bekri Musztafa, a török tábori sereg vezére, a szerdár, kísérletet tett előnyomulásuk megakadályozására, de július 12-én vereséget szenvedett és hátrálni kényszerült. E csata után a császári tábor „hangyasokaságú seregével" megjelent Buda falai alatt. A sereg megérkezésekor mintegy harmincnégyezer főből állt s az ostrom folyamán még körülbelül ugyanekkora pótlást kapott: a magyar hadak (mintegy nyolcezer ember) július 18-án jelentek meg Buda alatt, Miksa bajor választó pedig mint a törökök írták „harmincezer főnyi gonosz ellenséges sereggel és négyszáz létrával" szeptember 9-én érkezett meg a táborba, s átvette a fővezérletet is. A védelem a vár falaira és a mintegy háromezer főnyi budai és pesti állandó helyőrségre támaszkodott, melyet a közeli török várak apró védőrségei és az idejében felküldött birodalmi csapatok, többi között egyiptomi janicsárok is, mintegy tíz-tizenkétezer főre erősítettek. Pest megszállása Az ostromlók és védők létszáma