Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

selyemszövők.

394 Bernardinus Lupus II. Ulászló számadásaiban fordul elő.

395 Gyakoribbak azonban a gyapjúszövők, Kis Gergely

396 ,,lanifex" és Pápay Péter a Szent Péter külvárosban laktak.

397 Itt helyezkedhettek el a szövőmesterek műhelyei.

398 A suburbium iparos jellegét oklevelek igazolják. Az olasz anyagok háziiparszerű földolgozását mutatja egy levél, melyet Perényi Imre nádor írt feleségéhez, Kanizsay Dorottyához: ,,Ing számára olasz szövetet küldtünk ezüst és arany szálakat . . .".

3

" Zsigmond lengyel herceg ötszínű, arannyal magyar módon díszített ingeket vásároltatott.

400 Múzeumba. — Czobor, AkÉrt 1901, 409—422; Némethy L., EhML 1881, 208; B. Oberschall M., MMűv 1931, 538—545; Freeman, M. A Shrine for a Queen The Metropolitan Museum of Art Bulletin 1963. 327—339. 21 Némethy, ArchÉrt 1884, 208—227; Gerevich L., BudRég 1945, 346—349. 22 1380. ápr. 6. Dl. 6692. 23 Gombos, III. 2434. 24 Gerevich L., Bp. műeml. II. 372 382. Részletes szakirodalom. 25 Dl. 17935. 26 Bécs v. lt. 2244, 1425 .március 13. 27 Veszp. kp. m. lt. Instr. Regn. B. 31. (A felosztást tárgyaló 1355. oklevél megjegyzi, hogy a város szélén, a vár mögött terült el a nagyrét.) Dl. 6010. 28 1413. május 24. Dl. 10069. 29 VMH II. 119—120. 1375-ben Gergely pápa búcsút engedélyezett az egyház javára. Mon. Vespr. II. CCLXXXI. 240. 30 Dl. 6692. 31 1472. október 7. Eperjes v. lt. 385. 32 Knauz N., MTT 1863. 146—8. 33 Mon. Vat. I/l. 422. Dl. 8952 és Mon. Vespr. II. CDLXXII. 362. — Helyét a Corvin tér oldalán sejtjük. 34 1351. július 11. Mon. Vespr. II. CLX. 140. 35 135S. április 8. Mon. Vespr. II. CDXCIX 385. ^Zolnay, BudRég 1964, 378—85. 37 Haüy, de la Vigne. 38 Fejér, VIII. 1. köt. 116, XI. köt. 421. ^GeremchL., 1966. 121—162, 273—282. 40 Salamon, II. 315—316; Gárdonyi, Századok 1944, 224. 41 Gerevich L., ArchÉrt 1952, 165; Anjou-kori II. 86. i2

GerevichL. 1966, 266—271. 43 Ábel kiadásában 283. Csapodi, MKSz 1960, 301. 44 Taurinus. 45 Gerevich L., Bp. műeml. I. 263—264. 46 Fejér, X. 7. 535. 1434. jan. 17. Basel, Dl. 12573. Eltávozása előtt a király a koronát egykor Garai Miklósra bízta, most György esztergomi érsekre és Mátyás országbíróra. Olexik F., LevK 1935, 268. Itt őrizték az iratokat, királyi könyveket, a kincstár egy részét is. Szentpétery 1930, 183; Fekete Nagy A., LevK 1936, 25. Relatio Demetrii litterati de domo Tavernicali. I. Lajos, 1355. júl. 1. — In oct. nat. Jon. Bapt. Dl. 4532; Kardos T., A budai vár feltárásáról szóló opponensi véleményben kifejtette, hogy ez tekinthető a harmadik könyvtárnak a palotában. 47 Moravcsik, Századok 1961, 836—838. 48 Gerevich L. 1966, 276—82. 49 Gerevich L., A budai vár feltárása, kézirat, Bp. 1963. 50 „Ugyancsak a negyvenes-ötvenes években folyt építkezésekre enged következtetni egy további közvetett oklevéladat 1365-ből". . . Gerevich L., ArchÉrt 1952, 165. „Az Anjou-kori (budavári palota) műhely utolsó nagy személyisége lehetett János mester, akinek 1365-ben. . . " M. Műv. Tört. I. 1956.