Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

51 Kumorovitz, TBM 1963, 118. 52 Kumorovitz, TBM 1966, 9—26. 53 Gerevich L. 1966, 192—193, 280. 54 Várnai, BudRég 1955, 325-359; Horler, BudRég 1955, 373—383 és BudRég 1959, 213. 55 Gsemegi, 94—95; Schulek, Bud. Közi. 1874, 160. sz., 1289. 56 Gsemegi, 93. 57 Pl. Regensburg, Dóm főkapuja, 1385—1395. 58 Bogyay, 14. A nürnbergi kapu mellett a francia alaptípusra is utal. 59 Gerevich L. 1966, 207. 60 Gerő Gy., BudRég 1964, 390. 61

Zolnay, BudRég 1964, 375—387. 62 A feltárást 1958—68. között Bertalan Vilmosné végezte rendkívüli gondossággal; az ásatási adatokat neki köszönöm. 63

Takáts, ArchÉrt 1901, 286. A kapuk profiljainak pontos összevetése három azonos típusú, de részleteiben különböző kaput, illetőleg falívet eredményezett. A palotakápolna mellett futó falat, amibe a legnagyobb kapuprofil be volt építve, még a XVII. században emelték, mint ezt a korabeli helyszínrajzok mutatják. 64 Dl. 6213. 65 Szűcs J., BudRég 1958, 322. 66 Dl. 4441. 1354. június 7. Anjou-kori, V. 291/2. 1349. jún. 30. 67 1 3 6 3. szeptember 10. Dl. 5239. 68 Anjou-kori, V. 460/1. 69 1329. november 29. Dl. 2568. Űjmálon. 70 1409-ben ,,A Boldogságos Szűz egyházát és boldog Margit szűz testének reliquiáját alázatosan meglátogatónak vagy annak, aki az egyház építkezéséhez segédkezet nyújt. . . viszonzásul bármi módon az örökkévalóságban száznegyven napi búcsút engedélyezünk kegyesen jelen levelünkkel", — írja János raguzai érsek, XII. Gergely pápa legátusa. Nem bizonyos, hogy ez a még az 1370-es évek körül dolgozó királyi műhely elhúzódó építkezése lenne. Maga a búcsú még nem bizonyítja az építkezést. Az óbudai klarissza zárda elkészülése után többször, nyolc, sőt tizenkét évvel később hirdet a pápa búcsút. — Mon. Vespr. II. CCX. 179. 1358. dec. 30. 71 Temesvár, 1319. jan. 3. ,,pro opere ecclesie". Dl. 1983. Anjou-kori I. 493. 72 Czagány, MűvtÉrt 1954, 279-301; Lócsy E., 28. 73 Gerevich L., BudRég 1950, 162. 74 Holl, 7—9. 75 Gerevich L.-né, MűvtÉrt 1957, 133—137. 76 Dercsényi D. 1965, A KK Bevezetése, 31. 77 Berkovits I., Századok 1953, 72—107; Berkovits 1965. 78 Dercsényi D. 1965, KK Bevezetése 32. 79 Krisztinkovich, Hozzászólás Arthur Lane a MűvtÉrt 1967/1. számában megjelent posztumusz cikkéhez a Gaigniöres-Fonthill vázáról. MűvtÉrt 1969, 187. A foglalat nélküli kancsó a dublini Múzeum tulajdonában van. A Lane Burlington Magazine 1961. 124. 80 Holl, BudRég 1963, 335. 81 A drezdai „Grünes Gewölbe" Múzeumban őr82 i^.íJocfc,MittCebl862, 113-119Hampel, ArchÉrt 1888, 193—208. 83 A Dísz tér (egykori Szent György tér) 10. házban előkerült ötvöstégely ötvös lakóra mutat. 84 1347. február 18. Mon. Strig. III. 619—20. 85 1388. július 12. Dl. 39268. 86 Dl. 6296. 87 Holl, BudRég 1958, 211—300. A kérdés első és alapos feldolgozása, a felhasznált adatokat jórészt innét vesszük. 88 Holl, BudRég 1958, 226. 89 E kerámiával végeredményben rokon XIII. század végi bécsi hasas, három kiöntős ivóedény viszont a középkori Szent György tér egyik nyugati házának (Dísz tér 10.) kútjából került elő. Kiöntői bikafejben végződnek, és valószínűleg a pohár nélküli ivást célozták. Holl, 17—18. 90 Itthon készülnek a formában hozzájuk igen hasonló sárgás vagy rózsaszínű, gömbölyű peremű ós sima felületű edények. 91 Lehetséges, hogy ezek Erzsébet királyné óbudai palotájából vagy a klarisszáknál berendezett szállásból kerültek a szemétbe. 92 Holl, 69—70. 93 1375. január 17. Dl. 6296. 94 Holl, 40—44. Budai mester készítményének tartja. 95 Dl. 7089. 96 Dl. 5076, 6296, 6281, 6334. 97 Fügedi, TBM 1959, 44 — 45, 31. jegyzet. 98 HorváthH., 1932, 4, 68, 93; Horváth H. 1935, 35. 99 Gerevich L., MűvTan 1954, 57—72. 100 Az előző és a következő oldalakra nézve mind az ásatás, mind a források adatait lásd Gerevich L., 1966 megfelelő fejezeteiben (97, 98—109, 158, 159, 282—292). íoi MTO, a IV. függelékben. Töredék Bertrandon de la Brocquière. .. 310—313. 102 Gombos, I. 190. 103 Kemény L., MMÉK 1904, 41; Szendrey J., MKért II. 1908, 195. 104 ifj. Kemény L., TT 1895, 205—206. 105 M end. 106 Gerevich L., Gótikus művészet, M. Műv. Tört. 1970. I. 99-188, 58-128 107 ,,Edigii specialis lapicide nostre maiestatis" „fidelis nostri". Házi, 1/2. 221—222. 108 Dl. 11625. 1425. január 7. „. . .Simonis fabri domini nostri regis. . . ". 109 Altmann, I. 31. sz. 1411. febr. 17, Bécs v. lt. No. 1836. 110 Sahm, 76. 111 Áldásy, TT 1902, 576. 112 Altmann, I. 285; Horváth H. 1937. 109. 113 Windecke—Altmann, 76. 114 Aeneas Silvius, 830, Apró I., 58. 115 Kumorovitz, TBM 1963, 109—149. 116 Fataki, BudRég 1950, szerint a Tárnok utca vége, a Szentháromság utca eleje. 117 Dl. 14162, 1448. május 14. 118 Lócsy, BudRég 1959, 342—349. 119 Dl. 11944, 1427. december 1. „cameram lapideam pro incidentis pannis aptam". 120 Dl. 13972, 1446. szeptember 28. 121 Lux K., TBM 1933, 30; Némethy L. 1890, 45. 122 HOkl I. 401—403. 123 1 4 8 5. október 15. Dl. 61885. — A templomot úgyszólván folyamatosan a mai napig használják. Szinte állandóan átépítik, javítják, átfestik. Utóbbi restaurálásai 1933, 1939—43, 1952—54-ben történtek, és igen sok eredeti, in situ részletet és másodlagosan beépített töredéket hoztak napvilágra. 124 Lux G., Építészet 1942, 60—62. A magyar mestert a Lorenzetti-k köréből származtatja. Pálinkás, Budapest 1946, 400, 125 A feltáskásodott képet el kellett távolítani, durván kiegészített maradványa ma a Vármúzeumban látható. 126 Lux K., TBM 1933; Horváth H. 1938, 27. 127 Bogyay, Regnum 1942—43, 90—112. 128 145Ô. febr. 6. Bártfa v. lt. 580. ,,

bruderschafft gotes leichnams", és 1461. dec. 23. Dl. 15670. 129 1375. május 20. Dl. 6281. 130 Mon. Vesp. II. CCCLVI 290. 1393. nov. 3. 131 Némethy 1876, 36—70. gondosan, forrásokkal együtt ismerteti. 132 Dlugoss, IV. Lib. XII. 690. 133 Bonfini; Pór 77—78. 134 Divald, SzMÉvk 1921-23, 30; Divald 1927, 145—146.