Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG
145. Hyspanus Jakab spanyol származású kereskedő sírköve a budavári domonkos kolostortemplomból. Johannes Fiorentinus műhelye emelkedő szent lelkét". Ez az általános vélemény, első közlője, Erd y óta nem változott. A források, sőt még a XIX. század elejei szemtanúk is sok sírkőről emlékeznek meg.77 A kolostor legfényesebb építkezésének kora azonban még váratott magára, és csak Gergely, a rend generálisa 1512 után indíttatta meg. Ekkor csodálatos szépséggel mint Gyöngyösi írja — megépítteti a templom szentélyét, sekrestyéjét és gyűléstermét. Ekkor épült márványból az oltár. Ez már nem a Felvidékről ismert későgótikus szárnyasoltár, hanem jellegzetes renaissance oltár. Színes márvánnyal borítják a padlót és a padokat. 278 A szentélybe díszesen faragott kórust és orgonát állíttatott fel. Az építkezéseket, a művészi munkát pálos mesterek végzik, így Vince szobrász, Jakab ablakos és János orgonakészítő. 279 A kolostortemplom alaprajza megfelel ennek a forráshelynek. A korábbi templomot jóval nyugatabbra, a mai félkörívű ház mellett épült kisebb szentély zárta be. A későbbi nagyobb szentély komoly bővítést jelent, azt nemcsak a szerzetesek számának növekedése (Bonfini szerint három- ötszáz), hanem a távoli vidékekről ide irányuló búcsújárás is indokolta. A kolostorban folyó szellemi életre mutat néhány kiváló szerzetes. így például itt dolgozott a biblia magyar fordítója, Bátori László, és itt nevelkedett Fráter György, a magyar politika egyik vezéralakja a mohácsi vész után, hogy csak néhány példát említsünk. Buda közvetlen környékén azonban még egy pálos kolostorról van tudomásunk, melyet sokkal később Mátyás király alapított Fehéregyházán. 280 Helyét teljes bizonyossággal nem sikerült megállapítanunk. A Bécsi út felett az egykori Viktória téglagyár területén már a múlt században is régóta ismert volt egy romterület, építkezés alkalmával 1869-ben bukkantak a templom falára. Az egyhajós, hosszú szentélyű templom, a szentély melletti torony és a hozzácsatlakozó kolostor alapfalait Rómer Flóris tárta fel, 1877-ben folytatta az ásatást. Részletesebb alaprajza Zsigmondy Gusztáv fölméréséből ismeretes. 281 Henszlmann nem értett egyet éppen a stilisztikai okokból a Fehéregyházzal történt azonosítással, akárcsak Némethy Lajos. 282 Az 1884-ben Henszlmann által irányított feltárás a kolostor nagy részére terjed ki: 1910-ben terepsüllyesztés következtében felszínre került melléképületek alapfalait Foerk figyelte meg, és dolgozta föl. 283 Mind ő, mind Garády kétségbe vonta, hogy a romok a fehéregyházi pálos kolostorral lennének azonosíthatók, mivel korai eredetre utaló prerománnak minősíthető fal nem bukkant elő, korai temetkezésre pedig csak néhány S végű hajkarika utalt. Nem tekinthető a klarisszák kolostorának szerény méretei, valamint elhelyezkedése miatt. 284 Tekintetbe jöhet a ferences kolostor, melynek ugyancsak nem ismerjük a helyét. ^ Már egy XIII. századi oklevél szerint Óbuda mellett áll. 285 Helyéről csak az kétségtelen, hogy Óbuda területén az előbbi adatot számításba véve — a lakott terület határán valamivel kívül állott. 286 így ez a két kolostor jöhet számításba, bár a forrásokban közölt helyrajzi meghatározások inkább a fehéregyházi pálos kolostorra illenek. Története a XV. század végén kezdődik. Mátyás IV. Sixtus pápához intézett kérése a pálos kolostor alapítására 1479-ben kelt, de az ajándékozás csak öt évvel később jöhetett létre. 287 A kolostor bővítési vagy átépítési munkái igen elhúzódtak, azonban 1519 előtt befejeződhettek, amint ezt az e célra történő hagyatékból következtethetjük. Tolvaj Máté óbudai szőlőjét a pálos rend iránti tiszteletből 1519-ben ennek a kolostornak, illetőleg a kolostor Szűz Mária nagy oltárának adományozza. Az oltár az egykor Fehéregyházának nevezett kápolnában áll. 288 Az adományozással kapcsolatos leírásból úgy tűnik, hogy a hajdan Fehéregyházának nevezett kápolna az új kolostor temploma mellett állt, vagy talán annak egyik kápolnája volt. A Fehéregyházától délre emelkedő Szent Anna szobrot 289 már 1416. évi oklevél is említi. 290 Még egy megfigyelést kell tennünk. Az építkezések két szakasza csatlakozik a Szent Lőrinckolostor építkezéseihez, mintegy folytatva azokat. Feltehető, hogy azonos, és pálosok által A fehéregyházi pálos kolostor
