Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

egy díszteremben voltak láthatók a római hó'sök Itáliában annyira kedvelt kerek vagy koszorús tondóban elhelyezett arcképei. A paviai Certosa homlokzatának szinte ötvösműszerű kiképzését talán száz ilyen különböző kerek arckép adja. Egy stílusban és formában azonos kerek Cézárarckép lombardiai kőből készült, és valószínűleg készen küldték, talán Ferrarából vagy Milánóból. Ha tekintetbe vesszük a Ferrarához fűződő családi kapcsolatot, valószínű, hogy kedvenc szobrászuk, Gian Cristoforo Romano műveit küldték el. De ez csak Mátyás uralkodásának utolsó évében lehetett, ahogy ezt egyéb analógiák is valószínűsítik. További hasonlatot nyújtanak, ha híven követjük a szöveget, a Certosa belső ajtajai felett húzódó szemöldökpárkányok, a Visconti és a Sforza családok kerek arcképeivel díszítve. Egy részük későbbi, mint a budai vár Mátyáskori ajtókeretei, Lubenau ezekről így emlékezik meg: „Majd minden ajtó kőkeretén Corvin Mátyás címerei találhatók".

192 Számos vörösmárvány ablak- és ajtókerettöredék és egy félkörívű oromzattal záródó, akroterionokkal ellátott fehér mészkő ajtókeret éppen a leírásnak felel meg (113—114. kép). Nemcsak egy terem vörösmárvány, trófeákkal és a Duna allegóriájával díszített kandallója vagy párkánya tanúskodik arról, hogy ez az épületszárny a győzelmek után készült (116. kép), hanem Stefan Gerlach másolata is egy ajtó fölötti feliratról: „Magnaninum principem victoria sequitur 1484"

193 Omichius néhány évvel az Ungnad báró követség járása után, melynek Gerlach ugyancsak tagja volt, ugyanezt a feliratot 1479-es évszámmal közölte.

194 Gerlach naplóját csak unokája, Samuel tette közzé száz évvel később. Ezeknél a leírásoknál az általánosságok mellett elsősorban a nyugatra eső épületekre gondolhatott, mert a mondat folytatása így hangzik: „keletre különböző ebédlők és kamrák, melyekhez magas lépcsők és kerengő vezetnek". Ez minden valószínűség szerint az átépített keleti szárny, amelynek emeletén a könyvtár helyezkedett el. A kút felől lépcső (csigalépcső) vezetett fel a folyosóra, és innét lehetett a kápolnába jutni. A kápolnától délre a könyvtár, majd a szoba volt található, ahol a magyar királyok laktak,

195 de ebben a szárnyban már nem férhetett el, tehát valószínű, .hogy.a délkeleti irányban álló Anjou-épület tróntermére gondolt. Valószínűleg arra a teremre, ahonnét 113. Kiegészített fehér mészkő ajtókeret 114. A budavári palotaásatás során előkerült reneszánsz Mátyás-címerrel és hollóval a budai királyi töredékek nyomán újrafaragott gyümölcsfüzéres ajtópalotából keret. Az eredeti feltehetőleg Traui Jakab műhelyében készült