Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

109. Fülkét fedő kazettás vörösmárvány mennyezet a királyi palotából, 1489 Firenzében tanult, de főleg Rómában dolgozott, ahol magyarországi útja előtt II. Pál pápa síremlékét fejezte be társával, Mino da Fiesoléval. A hátteret alkotó relief a Feltámadás jelenetét ábrázolja. Mosolygó kövér puttói a budai fülkemennyezet szeráfjaival rokonok, a római katona karját ábrázoló budai relieftöredéknek mása és hátterének rombusz alakú, drágakövet utánzó díszítése a pápai síremlék domborművén és Speranza alakján is fellelhető. A kápolna átépítését és díszítését minden valószínűség szerint Giovanni Dalmata végezte és irányította.

185 A palota leírásánál és ezen keresztül az udvari művészet jellemzésénél továbbra is Bonfini szakavatott vezetését vesszük igénybe, saját kutatásaink eredményeivel kiegészítve azt. Előadásának sorrendje legalább részben az elhelyezést, a helyrajzi sorrendet követi. A könyvtár helyét a beszélt nyelv gondatlanságával úgy határozza meg, hogy a kápolna felett (supra) van. Ez a díszudvart keletről övező szárny még a XIV. század dereka előtt készülhetett, és a kápolnától bizonyos távolság választotta el. Mint Naldius költeménye mutatja, téglából építették. Mátyás ezt a szárnyat is átalakította, amint azt életének falra festett horoszkóp-ábrázolásai is bizonyítják.

186 A görög és latin könyvtárat itt helyezték el. Folytatólag következett a király lakosztálya. Oláh Miklós leírása szerint a könyvtárból lépcsőn és folyosón keresztül megy a kápolna oratóriumába, nyugati karzatába.

187 Mindez egyértelműen azt bizonyítja, hogy a díszudvar keleti szárnyának első emeletét foglalta el a könyvtár. Ez azonban csak az egyik, a tudományos könyvtár volt. A krónikákat, évkönyveket, levéltárat őrző Tárnokház a belső udvar keleti, még az Anjouk által építtetett szárnyával volt azonos.

188 A Bonfini-leírás pontosságát a második, északibb szoba erkély kiugró ja bizonyítja. A következő néhány mondat a palota dicséretét és általános leírását tartalmazza. „Palotákat emelt, fényük nem különbözik a rómaiakétól. Hatalmas ebédlők, pompás lakószobák sorakoznak. Aranyozott mennyezetüket sokféle jel különbözteti meg." Ez utóbbiak nem maradtak meg, de ez a leírás pontosan egyezik az Itáliában, Firenzében, Mantovában fennmaradt, még quattrocento kazettás menynyezetekkel. Ezeknek a kazettás mennyezeteknek, akárcsak a bútorok, ajtók egy részének kivitelezőjét Benedetto da Maianóban sejtjük, akinek hasonló korú művei ma is megvannak. Még Chimenti Camicia előtt járt Magyarországon, ahová bútorokat hozott. Illuzionisztikus faberakású képeinek stílusa még a későbbi magyarországi bútorokon is kimutatható.

189 Itt kezdett el nagyszabású márvány szobrokat faragni, legalábbis Vasari szerint. Sajnos, ezek nyomát a szobortöredékek közt nem leljük.

190 A leírásnak előbb idézett része, ha jól ismertük fel, és ha következetes a leírás gondolatme- 110. A kazettás vörösmárvány mennyezet részlete 19* 291