Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

ITT. A „MÁTYÁSI MŰ" ÉS A XVI. SZÁZADI STÍLUS KIBONTAKOZÁSA Zsigmond és V. László korában sok oldalról érte döntő hatás a magyarországi műhelyeket, és sokfelé sugárzott ki ez a kialakult új művészet. Olyan korszak volt tehát, amelyben a nemzetközi igazodás játszotta a főszerepet, szemben a következő rövid korszakkal, melyben a nyugodt helyi fejlődés került túlsúlyba. A jó néhány évig üresen álló budai palota befejezésére és javítására már V. László nagyobb összeget, háromezerötszáz forintot fordított a pozsonyi harmincad jövedelmeiből.

176 Ezt az adatot az ásatás jónéhány megfigyelése, és az ekkor sorozatban készített kályhák is igazolják. Mátyás 1458-ban, a nemrég helyreállításon átesett budai palotába vonult be. Uralkodásának első korszakában a politikai nehézségek és háborúk szüneteit a budai várban jellegzetes antik játékokkal élénkítették. Meglepő az antik életstílusnak ez a korai és szinte példátlan másolása, ha Bonfininek szó szerint hihetünk.

177 A „Mátyási mű" azonban csak később, hat-nyolc évvel uralomra jutása után kezdődött, először a helyi gótikus ízlés szerint dolgozó mesterekkel, mint ezt a Mátyás-templom déli tornya mutatja. A torony címerének felirata szerint — 1470ben készült el. Tanulságos ebben a Hartmann - Schede 1 Világkrónika Budát ábrázoló és a főépületeket tekintve rendkívül hű metszete (107. kép). A Mátyás-templom tornyát éppen építik, tehát a hatvanas évek végén készülhetett ez a lap, de csak 1493-ban jelent meg. A metszet tehát bemutatja a palotát Mátyás renaissance építkezései előtt. A későgótikus építkezésekről különben a kőemlékek is fogalmat adnak. A tiszta renaissance stílus első emlékei nem Budán állottak; az alacsony származású, de éppen műveltségük folytán magasra emelkedett egyházfejedelmek hozták be Itáliából Veszprémbe, Fehérvárra, Pécsre, Esztergomba. 106. Mátyás király kőcímere a budai királyi palotából A budai királyi palota 107. A Hartmann Schedel Világkrónika Budát ábrázoló metszete. Készült 1470 körül, első nyomtatott kiadása 1493-ban jelent meg 19 Budapest története II. 289