Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

A pesti Mária­plébánia­templom ülőpadkák falpilléreinek élszedéseit éppúgy, mint a váron kívül a suburbiumban a Fő utca 20. két szobája között álló pillérnek elszedését. E két forma kapcsolata hozzájárul e házrészek ko­rának megállapításához. Nemcsak a kapualjak kiképzése, hanem éppenúgy leegyszerűsödnek, sőt azt állíthatjuk, hogy provincializálódnak a XV. század későbbi folyamán a homlokzat gótikus elemei, akár a pálcás vagy sima, elszedett ablakokra (Országház utca 18.), akár a széles elszedett kapukra gondolunk. Az oklevelekből a palota- ésdiázépítésekre, valamint a településekre vonatkozó adatok csak a kiadási évnél korábbi helyzet rögzítésének foghatók fel. így különösen a korai házak alapraj­zában találunk olyan vastag falrészeket, melyek korábbi tornyot jeleznek. János kereskedő az örményesi pálosoknak a Nagy utcában 116 található házát kibérelte huszonnégy aranyfo­rint és különböző felsorolt javítások ellenében. A ház előrésze közepén torony állott, mely­nek tetejét cseréppel kellett befednie. 117 Ugyancsak meghatározhatatlan korú, de XIV. szá­zadra keltezett és talán még XIII. századi torony került elő az Űri utca 37-ben. Míg azonban az oklevélben említett torony a ház középtengelyét hangsúlyozhatta, és mint építészeti dísz szerepelhetett, hasonlóan az Országház utca 18 — 22. erkély tornyaihoz, az Uri utca 37. tornya önálló és komoly védelmi szerepre is képes volt. 118 Az örményesi pálosok előbb említett házának hátsó részében a ,, solium", a nyitott árkádfolyosó (solarium) tetejét kellett helyreállítani. Ez is azt mutatja, hogy már jóval korábban, legalábbis a századfordulón, az udvarok körül nyitott árkádokat emeltek. Nem kevésbé érdekes az az adat, hogy a bérlőnek kellett a ház előtt húzódó utcaszakasz kövezetét kijavítania. Ez a kereskedőház igazi palota lehetett, mert összehason­lítva, a Mária-plébánia házáért sokkal kevesebbet, csak négy arany forintot kellett fizetni kölcsönképen. Az oklevél érdekessége, hogy meghatározza a „posztójáró kamra" helyét; kőből épült, és hátulról közvetlenül csatlakozott a házhoz. Két tekintélyes polgár lakott a szomszéd­ságban. Az egyik Melmeister Konrád esküdt, valószínűleg annak a Melmeister Henriknek rokona, akinek sírköve elárulja, hogy a család Bambergből származik. A másik szomszéd Tirnauer Wolf­gang. 119 A kőházak felépítésében és összefogásában jelentékeny szerepet játszanak a gerenda­szerkezetek, a vasreteszek és kapcsok. 120 A városi lakosság növekedése, a gazdasági fejlődés hatására kezdték el a kisméretű román háromhajós bazilikális pesti Mária-templom nagyméretű átépítését. Közép-Európa egyik jel­legzetes fejlett építészeti megoldását alkalmazták, a háromhajós, a szentély körüljárós csarnok­templom típusát (86 — 87. kép). Keletebbre csak a hasonló jellegű szászsebesi templom készült I. Lajos idején, mint ezt a szentély egyik Anjou-címeres záróköve is elárulja. A belvárosi temp­lom alaprajzának abból a jellegzetességéből, hogy a szentély pilléreinek sora nem folytatódik a hajóban, és a Mátyás-kori pillérek a szentélyfalak folytatásába estek, Lux Kálmán azt követ­keztette, hogy „Zsigmond király korában építették ki háromhajós csarnoktemplom módjára a Freskókkal díszített ülőfülkék a Belvárosi templom szentélyében, 1942

Next

/
Thumbnails
Contents