Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)
Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG
1 55. Az I. Lajos-kori budai palota keleti szárnyának maradványa quaderfal támpilléreivel és lépcsőmaradvánnyal feltárás közben (1950) A felsorolt építkezések, királyi paloták, templomok, kolostorok nagy részét csak okleveles adatok formájában ismerjük, de mégis láthatjuk, hogy ebben a korban bontakozik ki a XIV. század legnagyobb szabású építészete. Nem kis érdeme van ebben a magyar középkor egyik legnagyobb építtető jenek, Erzsébet királynőnek, Károly második, a lengyel királyi házból származó feleségének. Ez a megállapítás egyúttal azt is kifejezi, hogy a nagyobb mecénásokat elsősorban a királyi család és a főurak közt kell keresnünk. Erzsébet anyakirálynő akárcsak a politikára, a vallási ügyekre és a művészetre is rányomta hatalmas egyéniségének bélyegét. A művészet tehát jórészt az udvar közvetlen befolyása alatt állt, és az uralkodó Erzsébet-párt változó irányvonalát követte. Endre meggyilkolása alapvető fordulatot jelentett, amely a nápolyi hadjáratok, illetőleg a déli politika teljes kudarcával fejeződik be. Ahogy a visegrádi kongresszus a nyugati művészeti befolyás csökkenését jelzi, úgy I. Lajos északi politikája, lengyel királysága új művészeti utat nyit meg. A valóságos hatalmat Erzsébet királynő gyakorolja, és ez világossá teszi, hogy ki I. Károly egykori olasz környezetének legnagyobb ellenfele. A déli irányzat utolsó kísérletét, a Paleolog János császárral folytatott tárgyalásokat is Erzsébet hiúsítja meg. 47 A művészetre úgy hat ez vissza, hogy az egyre vallásosabbá váló királynő a királyi udvarban eddig uralkodó világias-olasz irányzat túlsúlyával szemben az északi és a nyugati művészet képviselőit kezdi előnyben részesíteni. 48 Az építészetben legkiemelkedőbb képviselője ennek az új irányzatnak a budai vár építésze, akit a feltárás kőleletei és az oklevelek alapján János mesterrel sikerült azonosítani. 49 Amíg csak oklevelek alapján tételeztük fel, hogy János a budai vár építőmestere, a megállapítás bizonytalan adat maradt. 50 Műveinek meghatározása, időrendi egyeztetése és mindennek bizonyítása, részben valószínűsítése teremtette meg a mester jelentőségét, döntötte el szerepét a budai építészettörténetben. I. Lajos nápolyi hadjárata idején uralkodó István herceg tanácsában 1347-ben egy kőfaragó is részt vesz, és az oklevél éppen mint egy szepességi ügy előadóját (relator) mutatja be. 51 Az adat általában a művészek becsülését bizonyítja, de ezenkívül János kőfaragó mester szepesi származásának valószínűségét veti fel. Ez a királyi családhoz közelálló építész igen nagy szerepet játszik majd Erzsébet királynő kegyes terveiben, hatalmas arányú templomépítkezéseiben, hiszen tudunk olyan időpontról is, amikor rövididő, alig több mint két év alatt, 1347 1349