Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

44. A Szent Lőrincről elnevezett pálos kolostor feltárt maradványainak alaprajza (hangsúlyosan jelölve az 1934-ben feltárt falak) szőtt, Visegrád után a budai Vár lesz az egyedüli központ. Károly halála után a megváltozott viszonyok között indultak meg Erzsébet királynő új székvárosában, Óbudán az építkezések, amelyek minden eddigin túltettek. Néhány adat megvilágítja a királynővel kapcsolatban álló műpártolókat; 1333-ban például a váradi egyházi iskola rektora, az óbudai prépostság cantora Meszesi (Futaki) Demeter testvéreinek kis birtokát mentesíti a királynő mindennemű királyi adó alól: a későbbi váradi, majd esztergomi főpap az itáliai protorenaissance úttörője és legnagyobb mecénása Magyarországon, nyilvánvalóan az udvarban kialakult trecento művészeti irányzat egyik híve. Az anyakirálynő, Erzsébet 1343-ban kapta meg az óbudai várat, annak minden jövedelmével. Az ok minden bizonnyal az anyakirálynő és az ifjú király udvartartásának szétválasztása volt. Legkésőbb ekkor már elkezdték építeni a „csodálatos ékességű" klarissza kolostort és templomot, amely 1346-ban, valamivel az udvar Budára költözése előtt elkészülhetett.

5 Helyét a XVIII. századi iratok és térképek alapján a zsinagóga telkén

6 vagy azzal szemben keresik.

7 Ez utóbbitól délre a Perc utcában előkerült lakóháznál nagyobb méretű épületre következtető alapfalakat tartják a kolostor maradványainak. Óbuda főútvonala és tengelye a Kovács utca volt, déli végén helyezkedett el a kolostor,

8 Szent jakab fal va felé pedig néhány ház után már csak ötven hold szántó feküdt.

9 (Észak felé a Kovács utca a Fő tér alatt feltárt Mária prépostsági templomhoz vezetett. Ez volt Óbuda központja.) Északra az apácák cselédségi házai sorakoztak.

10 Sajnos, a gótikus egyházi építészetnek ez a kiváló remeke — mint a forrásokból következtethető — még csak nyomokban, töredékekben vagy alaprajzában sem maradt fenn, mint más budai vagy pesti középkori templom. Átépítésének vagy javításának időpontjára két adat mutat. Az egyik 1402-ből, Miklós mester özvegye, Anna, a zárda építésére vagy javítására végrendelkezik.

11 Biztosabban enged építkezésre következtetni Mátyás rendelete fa vámmentes szállítására a zárdán folyó építkezés céljából 1478-ban.

12 Nem sokkal a zárda felépülése után készült el a prépostság Szűz Máriának szentelt új temploma is. Néhány, pincében és úttest alatt fellelt alapfalából nagyjából kiszerkeszthető alaprajza is (46. kép).

13 A háromhajós templom főhajó ját a nyolcszög öt oldalával határolt szentély, két viszonylag keskeny mellékhajóját két sokkal kisebb, a nyolcszög három oldalával határolt mellékszentély zárja le. Ez a végződés is azzal, hogy sokkal rövidebb a két mellékapszis, arányaiban emlékeztet a suburbiumban emelt Szent Péter-templom alaprajzára. A hajót négy pillér osztotta boltszakaszokra, majd egy szélesebb ál-kereszthajó húzódott a szentélyek előtt. A templom tekintélyes méretű, 54x20 m volt. Ebből a jelentékeny főszentély 18,5 m hosszú. A keskeny Az építkezések egymáshoz viszonyított sorrendje: I. periódus II. periódus fentivel egykorú, vagy annál későbbi fal III. periódus: csatorna fentivel egykorú, vagy annál későbbi fal a III. periódusnál későbbi támpillér IV. periódus 1 :.; fentihez tartozott szint maradványa 45. A pálos kolostor északi kápolnája az 1949. és az 1958. évi feltárások alapján