Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN A MOHÁCSI VÉSZIG

I. A XIV. SZÁZADBAN ÚJJÁÉPÜLŐ VÁROS MŰVÉSZETE 43. Remete Szerit Pál alakjával díszített zárókő, XIV. század. Másodlagos beépítésben találták a Fény utcában Egyetlen nagyobb új építkezésről van tudomásunk, a fél évszázada szervezés alatt álló pálosok központi anyakolostorának alapításáról. Az építkezéseket 1300 és 1304 között indíthatta meg Lőrinc, a tartomány negyedik generálisa, ,,. . . a várostól nyugatra feküdt, falai egész nap a város felett fénylettek, este pedig karcsú árnyéka egészen a városig nyúlt le . . ." adja költői képét egyik történetírója.

1 A hatalmas háromhajós bazilika a nyolcszög három oldalával záródott (44. kép). A Honszlmann feltárta félköríves apszis maradványait már nem lelték meg. Lehet hogy ennek nyoma a déli mellékhajó keleti végén az alaprajzban jelzett negyedkörív. Ha valóban egy félköríves apszis nyomát találták meg, úgy ez aligha származhatott a XIV. század elején épült templomból, hanem egy ott álló korábbi szentély maradványa. Az újabb feltárások az egész templomra nem terjedhettek ki. Korábbi nyomokat a hajó alatt sem találtak. Úgy tűnik, hogy a nyolcszög három oldalával záródó szentély maradványai későbbiek, mint a hajó. A korábbi szentélyre építették a kerti házat; támpilléres, szögletes alapfalmaradványa legalábbis erre mutat. Lehet, hogy a hajó még az eredeti templomból származik, hiszen északi irányban még három szentély alapfalai lelhetők fel; talán a kolostorudvarról nyíló kápolnaszentélvek nyomai (45. kép). Közülük a kisebbik még feltétlenül a XIV. században épült. E szentélyektől nyugatra, illetőleg a templomhajótól északra fellelhető falszakaszok kolostorszerű alaprajzzá egészíthetők ki. Felettük később sokszögű épület emelkedett, valamiféle emlékmű.

2 A romok ma több hold erdős területet borítanak, komolyabb feltárás nélkül azonban legfeljebb a gazdag forrásanyag segítségével tudjuk elképzelni a kolostort, de csak legutolsó építkezési állapotában. A századforduló után megindult nagyobb építkezések közé kell besorolnunk az óbudai váron végzett munkákat. Sajnos, az ásatások nem eredményeztek olyan bizonyítékokat, melyek alapján egyik vagy másik épületet oklevél által bizonyított építkezés valamelyikének tarthatnék. Talán a várnégyzetet övező külső falat tekinthetjük e korból származónak. Különben az oklevél inkább az építkezések szervezetére nyújt értékes adatot. Az éppen megözvegyült Ágnes királynő Soproni István mestert bízta meg a vár gondozásával és helyreállításával. Tudjuk azt, hogy az építkezés szakmai munkáját megelőzi, illetőleg az építkezéssel együtt dolgozik Európa-szerte az építtetőt képviselő, a kívánságokat és a pénzt közvetítő adminisztráció. Vezetőjét, a munkálatok direktorának, helyettesét előmozdítójának nevezik. Bizonyos fokig hasonló szerepet tulajdonítunk neki, mint Buda építésénél Walter comesnek, és egyáltalán a rektor kifejezés jelentésében ez a tartalom is bennfoglaltatott. Csehországban például általános gyakorlat volt, hogy az építkezéseket a király részéről a várgrófok irányították. Több nagyarányú királyi építkezésre alig került sor a húszas-harmincas évek előtt. Valószínűleg a húszas években építik újjá, javítják ki az óbudai prépostságot, mert egy 1321-ben kelt oklevél oly nagymértékűnek mondja az épületek romlását,

4 hogy a költségek és az egyház szegénysége miatt nem javíthatták ki úgy azokat, mint az kívánatos lett volna. Valószínűleg az I. Károly által újjáépített budavári királyi kúriában, a régi Kammerhofban, Szent Mártonnak szentelt kápolnát építtetett 1335-ben Erzsébet királyné. Ekkor még úgy látA z építkezés újrakezdése A Szent Lőrinc pálos kolostor Az óbudai építkezések jelentősége 16* 243