Budapest története II. A későbbi középkorban és a török hódoltság idején (Budapest, 1975)

Kubinyi András: BUDAPEST TÖRTÉNETE A KÉSŐBBI KÖZÉPKORBAN BUDA ElESTÉIG (1541-IG)

az is, hogy míg az 1470-es években összesen harmincegy budai és pesti hallgató iratkozott be, a nyolcvanas években, beleszámítva a 1485 előtti vis»zaesési időszakot is, csak huszonnégy. Mégis elsősorban Mátyás bécsi kormányzatának kell tulajdonítanunk ezt az emelkedést, mert a hetvenes években a bécsi egyetem budai és pesti hallgatóinak magasabb számát, a Krakkóban tanulóknak — a Lengyelországgal fennforgó ellentétek miatt is — csökkenése indokolta. Bécsben tanul több főváros környéki mezővárosból származó diák is: két-két szentfalvi és csepeli. 4 krakkói A krakkói egyetem kezdetben nem vonzotta különösképpen a magyar főváros tanulni vágyó egyetem fiataljait. Annak ellenére, hogy 1444-ig közös uralkodója volt Magyar- és Lengyelországnak, 1440 és 1456 között egyetlen budai vagy pesti tanuló nem iratkozott be a krakkói egyetemre. Először a pesti Pál fia Bertalan képviselte a magyar fővárost 1456-ban, hogy ettől kezdve állandóan tanuljanak a lengyel fővárosban budai és pesti fiatalok. Eleinte főleg olyan budaiak kerültek ide, akiknek családja a felső-magyarországi városokkal állott kapcsolatban, mint a század első felében Siebenlinder Szaniszló. 1460-ban iratkozott be László, György budai jegyző fia, György jegyző valószínűleg (Kis)szebeni György, akiről előbb olvastunk. Később Krakkó majdnem olyan népszerű lett, mint Bécs. A Jagelló-korban a főváros környéki mezővárosok polgárai is feltűntek Krakkóban: három felhévízi, két-két óbudai és csepeli, egy tétényi. Később az vált szokásossá, hogy a továbbtanulni szándékozó hallgatók az egyik egyetemi fokozatot Krakkóban, a másikat Bécsben szerezték meg, tehát mindkét egyetemen jártak. Néhány példa: a budai Kakas János Bécsben megszerezvén az artes fakultásán à baccalaureusi fokozatot, rövid budai tartózkodás után Krakkóba ment, ahol magister lett. Pontosan ugyanezt az utat járta meg a reformátor Kresling János: miután Bécsben baccalaureus lett, átment Krakkóba, hogy megszerezze a magisteri fokozatot, azonban mint magister, visszatért Bécsbe. A humanista Haller Ruprecht, a budai bíró fia, Krakkóban kezdte meg tanulmányait 1506-ban, innen átment Bécsbe (1509), hogy később visszatérjen a lengyel fővárosba, és ott szerezze meg 1512-ben a baccalaureusságot. Néhány statisztikai táblán összehasonlítottuk a bécsi és krakkói egyetemeken tanult budai és pesti, valamint a főváros környéki mezővárosi hallgatók számarányának változását. Alapul vettük a két egyetem kiadott anyakönyveit, amelyeket egyes helyeken kiegészítettünk Schrauf litàsa Károly kiadványainak adataival. Táblázataink nem igényelnek hosszas magyarázatot. A bécsi egyetem jobban vonzotta a krakkóinál a magyar főváros fiataljait, azonban a krakkói a pesti és a Pest környéki tanulók számára népszerűbb volt, mint a budaiak számára. A két egyetem fővárosi hallgatóinak összehason A bécsi és krakkói egyetemek Buda környéki hallgatói 1440—1529 a) Egyetemek szerint Bécs Krakkó A két egyetem együtt fozurmazashely szám % szám % szám % Buda 114 62,6 50 49,0 164 57,7 Pest 04 35,2 44 43,2 108 38,0 Környék • 4 2,2 8 7,8 12 4,3 összesen 182 100,0 102 100,0 284 100,0 b) Beiratkozott hallgatók szerint Egyetemek Buda Pest Küruyék Összesen Egyetemek szám % szám % szám % szám % Bécs 114 69,5 64 59,3 4 33,3 1S2 64,1 Krakkó 50 30,5 44 40,7 8 66,7 102 35,9 összesen 164 100,0 108 100,0 12 ! 100,0 284 100,0 A budai származású hallgatók esetében egyik egyetemen sem találunk nagyobb kilengést, hirtelen változást a beiratkozott tanulók számában, Pestnél viszont más a helyzet. Mindkét egyetemen azonban a Jagelló-kor közepéig viszonylag állandó, és a korábbinál magasabb az egyetemi hallgatók száma és ez még világosabban megmutatkozik, ha egyesítetjük a két egyetem hallgatóinak számát és ezzel kiküszöböljük az osztrák, illetőleg lengyel háborúk következményeképpen valamelyik egyetem rovására bekövetkező kilengéseket. A két város és környéke adatainak egyesítése az 1440-es évektől kezdve, ideiglenes esésekkel, egyenletesen emelkedő vonal