Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

Midőn Róbert esztergomi érsek a királyi adomány egyházi rendelkezését megerősítette, már csupán a kispesti Szent Gellért-egyháznak és két kápolnájának az eladományozásáról van szó

157 — a pesti plébánia megmaradt régi kiváltságos jogi állapotában. Domonkosok A pesti polgárok 1240-re elismerték a veszprémi püspök dézsmajogát budai oldalon telepített szőleikre, sőt az említett kétszáz hold bérbevételét a veszprémi püspök előtt a püspök szentendrei udvarházában foglalták írásba, és a megállapodásba bevették, hogy a püspöknek rendesen fizetik a dézsmát. Pest polgárváros jellegével függ össze, hogy a domonkosok, akik — mint a koldulórendek általában a városok peremén telepedtek meg, nem sokkal rendjük megalapítása után kolostort építettek mellette. A Szent Antalról nevezett pesti kolostor már az 1220-as években felépült, mert 1233. február 4-én a kolostorba vonult Búzád bán itt hagyatkozott, s ez év augusztus 20-án II. Endre arra kötelezte magát a pápai legátus előtt, hogy öt éven át itt, a szerzetesek gyülekezete előtt fogja lefizetni az egyházi jövedelmek megrövidítése miatt kárpótlásul fizetendő tízezer márka ezüstöt.

158 Helyét középkori források nem jelölik meg pontosan, ezért ma is vitatott. Elterjedt vélemény volt, hogy a domonkosok a középkorban ott laktak, ahol a török kiűzése után házukat felépítették: a Váci utca 47. alatt, a későbbi angolkisasszonyok kolostora helyén. E kolostor helyén azonban az 1688. évi felmérés szerint három házhely volt, s így nem azonosítható a középkori domonkos kolostor telkével, amely nagy kiterjedésű lehetett. A Váci utcában (a középkori Nagy utcában) 1511-ben a domonkosoknak volt is egy lakóházuk,

159 s lehet, hogy a XVIII. században ezt kapták meg mint domonkos házat. A pesti domonkos kolostor helyére perdöntőnek tartják egy 1308-i oklevél adatát, mely helyét a „folyam mellett" jelöli meg. Ugyanezen oklevél keltezésében viszont más meghatározást találunk: „a domonkosok helyén, Pest város mellett, túl a Dunán, szemközt a mondott várral", tudniillik Budavárral. Ez a meghatározás azonban helytelen, mert egy 1403-i oklevélből kitűnik, hogy a kolostor Pestnek Szentfalva felé eső végén állott; Szentfal várói pedig tudjuk, hogy Pesttől délre feküdt.

160 Felmerült olyan vélemény, hogy a kolostor a későbbi Vámház helyén állott. Spalatói Tamás tatárjárás kori leírásából azonban úgy tűnik, hogy a Pestet kerítő sáncárkon belül, de magán a városon kívül feküdt.

161 A Váci utca 62 — 64. alatti új városháza építésekor találtak falakat és csontvázakat, amelyekből egy ott állott temetkező egyházra lehetne következtetni, a mellette levő keletéit szerb templom szentélyénél pedig XV. századi falak is kerültek elő,

162 ezek azonban nem elégségesek a kolostorral való azonosításhoz. Mivel az Egyetemi templom helyét 1688-ban mint régi templomhelyet tartották nyilván, arra is gondolhatunk, hogy itt állt a domonkos kolostor. Ezt a feltevést megerősíteni látszik, hogy az egyetem és a teológia épülettömbje elég nagyméretű ahhoz, hogy itt a jelentékeny épületcsoport elhelyezhető legyen. A domonkos kolostorról tudjuk, hogy több ezer embert befogadó, erődített hely volt, mely 1241-ben Pest eleste után várszerűen állta az ostromot, egy 1309-i említésből pedig kiviláglik, hogy a belső, nyilván a szerzeteseket befogadó kolostor mellett volt egy kapuval elválasztott külső kolostor is, amely szállóhelyül szolgált papoknak és világi kíséretüknek egyaránt.

163 A domonkosok megjelenése Pesten művelődési eseményszámba is ment, Működött ugyan itt ez idő tájt egy skolasztikus, akin XIII. századi szóhasználat alapján egyházi iskolamestert értettek, - ennek a polgársággal való kapcsolata kiderül egyébként abból, hogy 1235 és 1240 között Wernert képviselte a bécsi skót apát előtt —, a domonkosok azonban nem annyira a népművelést, mint a tudományt szolgálták. A kolduló rendek — ferencesek és domonkosok — kezdettől fogva feladatuknak tartották a pogányok és eretnekek térítése mellett a tudomány művelését. E két cél: térítés és tudományos búvárlás egyesült Magyarországon abban a törekvésben, amely a keleten maradt magyar töredékek felkutatására irányult. Valószínű, hogy a pesti domonkos ház volt az, ahol 1232 táján a domonkosok a Gesta Ungarorum, az őskrónika tanulmányozása során rábukkantak, hogy valahol keleten van egy NagyMagyarország, ahonnan a magyarok származnak, és ahol még mindig élnek magyarok. A pesti kolostorból indulhatott el az a négy szerzetes, akik közül csak Ottó tért haza halálos kimerültségben, utolsó szavaival közölve, hogy merre kell keresni a keleti magyarok lakhelyét. Innen indulhatott el 1235-ben Julianus barát első útjára, melynek során a volgai Bolgárország mellett megtalálta a keleti magyarokat, és körükben találkozott egy tatár tolmáccsal, akitől hírt hozott arról, hogy a tatárok hadjáratot készülnek indítani Európa ellen. Második útján már nem is tudott Baskíriába eljutni, mert a támadás Oroszország és Kunország ellen megindult. Kunok be- Az 1237 38. évi mongol támadásnak volt a következménye, hogy Kötöny kun király népével költözése e

gyy^t bebocsátást kért Magyarországra. IV. Béla a fenyegető veszély láttán, hogy haderejét