Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG
kettős fürdő ezzel szemben központi elrendezésű. Hasonló elrendezésű kettős fürdőt legutóbb Várna (Odessos) területén ástak ki. Az aquincumi Forum thermánál mindhárom falazási eljárás megtalálható. A két regionális fürdő az opus incertum falazást alkalmazta. Az aquincumi közfürdők nem álltak kapcsolatban nagy, nyitott játszóterekkel, tornacsarnokokkal (palaestra). A fürdők észak-déli tájolása megfelelt az általános gyakorlatnak, amit már Vitruvius ajánlott. 4 Aquincumban sem ragaszkodtak azonban az egyes fürdőhelyiségek szkématikus elrendezéséhez. A Forum thermánál a helyiségek dongaboltozatos lefedését faragott kazettamintás töredékek igazolják. A nagyobb, félköríves fülkéket félkupolák zárták. Dongaboltozat, az apszisoknál félkupolás lefedés jöhet szóba az északi kerület közfürdőjénél. A kettős fürdő kisebb, közel négyzet alakú helyiségeit viszont keresztboltozattal fedhették. Kisebb közfürdő maradványai kerültek napvilágra az albertfalvai vicus északi negyedében. A keleti szárnyon szép kváderfalas, terrazzó padlós, négyszögű úszómedence foglalt helyet. A déli szomszédságban feltárt sekély, terrazzó padlós vízmedence a Rajna-vidéki és galliai fürdőknél gyakori tisztálkodóberendezést (lábmosó medence) idézi. 5 Önálló fürdőszárnyat találunk néhány előkelő aquincumi magánházban és villában (Szépvölgyi út, Csúcshegy). A Korvin Ottó utcai épületben viszont csak a mai fürdőkádak méreteive] egyező meleg és hideg vizes kádakat építettek két helyiségbe. A fürdők vízellátása a magas vezetésű aquaeductusból történt. A közfürdőktől eltérően az amfiteátrumokat a lakott területen kívül, annak szomszédságában emelték. Az óbudai katonai amfiteátrum a polgárvárosival egyezően, a földamfiteátrumok csoportjába tartozik. A nézőtér ülőpadsorai az építmény két főtengelyének sávjától eltekintve — a mellvédfal és a középső körfolyosó közötti szakaszon teljes egészükben, a felső körfolyosóig terjedő körgyűrűben pedig részben a felhordott és elegyengetett földtömegen nyugodtak. Az amfiteátrum külső körfala nem volt zárt, hanem a két főtengely vonalában a főkapuk, illetőleg az állatketrecek, míg a közöttük fekvő negyedekben öt-öt, összesen húsz mellékbejárat szakította meg. A látogató a kőlépcsős mellékbejáratokon jutott a nézőtér középfolyosójára, ahonnan vagy a körfolyosó, vagy a cuneusok közötti sávokban elhelyezett lépcsők vezették a rangja szerint megillető padsorhoz. A polgárvárosi amfiteátrumnál eltérő az alkalmazott kővázas tartószerkezet. A tervezésnél nem számoltak a nézőtér sokirányú megközelítésével, hanem a régebbi típusú kora-császárkori földamfiteátrumok mintájára mindössze az északi és a déli oldalon helyeztek el egy-egy lépcsős feljárót. A tartófalak vastagsága és falazási technikája sem éri el a katonai amfiteátrum színvonalát. A polgárvárosi amfiteátrum a katonainál korábban létesült, így építőinek még nem állott rendelkezésére a katonai építkezés fejlettebb helyi megoldása. A város italikus telepeseinek lehetett nagy szerepük abban, hogy az építtetők a kisebb itáliai városok I. századi földamfiteátrumait tartották szem előtt. //.///////////izmzL MzzzzmmA y/////////////n uzTznzzzzzzzzzm ^zzzzzzz r / zzzza j TI ! J mznzm w f ZZZ2Z EZ2 10 m 10 m 80—81. Több helyiséges albertfalvai lakóház és az aquincumi festőlakás alaprajza
