Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG

82. Az aquincumi nagy lakóház helyreállított udvarrésze A szórakozás és pihenés szolgálatában álló középületektől a kereskedelmi élet területére vezetnek a piacterek és vásárcsarnokok. Közös valamennyinél a kisebb vagy nagyobb nyitott udvartér, amelyet oszlopcsarnokos boltsorok, illetőleg áruraktárak vesznek körül. Egyik oldalon felnyitott (Lajos utcai forum), illetőleg négy oldalról zárt (polgárvárosi macellum) változatot különböztetünk meg. A nagy, levegős, szabad terek alkotása nemcsak a gazdasági rendeltetésű középületeknél játszott szerepet. Az Augustalisok polgárvárosi székháza újabb példát szolgáltat erre. A város kelet nyugati főútvonaláról nyíló épület a háromötödében feltárt kőlapos nagy udvarrész köré épült különböző jellegű traktusokat mutat. A légfűtéssel ellátott keleti szárny a collegium-összejövetelek céljait szolgálhatta. Az északi szárnyon pódium-templom tömör talapzata került részben napvilágra, keskeny templomudvar környezetében. Aquincumból eddig ez volna az antik pódium-templom egyetlen példája. Az aquincumi aedes Augustalium átvezet a szentélyek, templomok csoportjához. A római foglalás időszakából a legkorábbi szentélyeket az I. század végéről ismerjük. Az albertfalvai vicus északi negyedében feltárt téglalap alakú osztatlan szentély felépítménye még vályogtégo H ír 83. Az egyik polgárvárosi lakóház részletének rekonstrukciója (Hajnóezi Gy.) 151