Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG
a vízivárosi és az albertfalvai táborok közt egyenlően elosztva nyugodott, ezáltal hosszú időre a Gellérthegytől északra fekvő területsávra helyeződött át. 45 Aquincumtól délre, a kelet-pannoniai határsávban ugyancsak megerősítették a határvédelmet. Az adonyi, kömlődi, szekcsői és kiskőszegi táborok építését erre az időre tehetjük. 46 A keletpannoniai limes kiépülésének első szakasza valósult meg ily módon 89 és 92 3 között. A Germaniából 89 elején ide vezényelt legio XXI Rapax is a Duna vidékén maradt, és Mursa vagy annak közelében (Mursella?) ütött tábort, ahol valószínűleg a legio II adiutrix-helyét foglalta el. 47 Ezek az intézkedések Pannónia hadseregét újból három légióra emelték. így 89 után a hatlégiós Moesiával együtt a birodalom haderejének majdnem egyharmada, kilenc légió a segédcsàpatokkal a dunai tartományokban állomásozott. Római részről a felkészülésben tehát nem : ' volt hiány ; de mindez elégtelennek bizonyult^, amikor 92 vagy 93 elején a Pannónia határvidékén uralkodó feszültség újabb háborúban, robbant ki. A kezdeményezés a dunai népek részéről indult ki. Az alföldi szarmaták betörtek Kelet Pannoniába. 48 A támadás főiránya az Aquincum Adony szakaszt érte. Az albertfalvai tábort felégette az ellenség. Helyőrsége is ekkor valószínűleg felmorzsolódott. Az adonyi korai palánktábor pusztulását ugyancsak ezzel a szarmata betöréssel hozták kapcsolatba. Az említett táborok sorsában osztozott az újabb régészeti megfigyelések szerint az óbudai auxiliaris tábor is, amelynek helyén a következő években légiós tábor épült. A vízivárosi táborban 89 óta állomásozó legio II adiutrix és a melléje osztott lovas csapat a harcokban ugyancsak súlyos veszteségeket szenvedett. A budai Vigadó helyén húzódó katonai temetőből a légió három különböző egységében (centuria) szolgált katonáinak sírköveit ismerjük. Ugyanide temették el a harcokban elesett ala-katonákat. 49 A szorongatott határvédők segítségére a Mursa körzetében állomásozó legio XXI Rapax-ot irányították a hadszíntérre. A szarmaták harcmodorához nem szokott légiót azonban az ellenség lovas csapatai tönkreverték. 50 A helyzet súlyosságát növelte, hogy a szarmatákkal közel egyidőben a Duna menti svébek észak és északnyugat felől ugyancsak megrohanták Kelet-Pannoniát. A római foglalás óta háború ennyire még nem sújtotta ezt a vidéket. A Pannoniából érkező aggasztó hírekre Domitianus az év május végén, június elején hagyta el sietve Rómát. A császár közel nyolc hónapot töltött a svéb - szarmata háború színhelyén. Főhadiszállását valahol Pannoniában, lehet, hogy Carnuntumban ütötte fel. 51 A császár legfőbb irányításával a római ellentámadás két irányból, Nyugat-Pannónia és Moesia felől indulhatott meg. A harcokban természetesen részt vettek a pannóniai légiók, ha a legio XIII Gemina és a XV Apollinaris esetében hiányoznak is még az erre vonatkozó adatok. L. Caesennius Sospes nem ebben a háborúban, hanem a legio XIII Gemina parancsnokaként a 117-8. évi svéb szarmata harcokban vett részt. A moesiai légiók közül teljes látszámmal hadba vonult a III1 Flavia.^ Valószínű, hogy a többi moesiai légió is adott vexillatiókat. A legio // adiutrix-haárakelése igazolt; a potential feliraton megnevezett tribunusa azonban nem ebben a háborúban, hanem később vezette az öt moesiai légió különítményeit. 53 A megsemmisült legio XXI 39— 40. Teljes fegyverzetben ábrázolt légionárius (részlet a 38. sz. sírkőről) és a legio II. adiutrix lábkeretes bélyegzőjének téglalenyomata Óbudáról A svéb — szarmata háború