Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG
A Kalendenberg-műveltség és dunántúli szerepe Praeszkítakimmér elemek a Nyugat-Ausztriában kialakult Hallstatt-körbóT beáramolt újabb etnikai és műveltségi elemek. 86 A Stillfried-csoport területén, az említett nyugati elemek részvételével formálódott ki a Kalendenberg-műveltség, amelyen belül egy déli (Statzendorf-Gemeinlebarn) és egy északi (Bernardsthal) változatot különítenek szét. 87 Későbbi terjeszkedése első fázisában a Kalendenberg-csoport ékszerűen nyomult be a Délnyugat-Szlovákiától a Dunántúlon keresztül Szlovéniáig húzódó késő urnasíros műveltség keleti körzetébe, és birtokba vette a Balaton — Dunántúli-Középhegységtől nyugatra eső területet. A Velemszentvid, Sághegy, Celldömölk, Szigliget, Rátót, Felsőzsid lelhelyú kincsleletek 88 nagyjából egy időben történt föld alá rejtése a Kalendenberg-elemek térfoglalásával hozható kapcsolatba. Kelet-Dunántúlon, valamint a Ruse- és a Hetény-csoportok területén mindeddig hiányzik a Velem Sághegy dépök elrejtésének időszakaszára tehető kincsleletek köre, amiből joggal következtethető, hogy e csoportok egy ideig még a Nyugat-Dunántúlra benyomult Kalendenberg-műveltség szomszédságában, azzal érintkezve tovább éltek. A felvetett összefüggések mellett szólhat a plasztikus díszű, tipikus kalendenbergi füles bögrék elterjedése a Ruse-csoport körében, továbbá ennek az edényfajtának késő urnasíros környezetben való megjelenése a hetényi és a pünkösdfürdői temetőkben. Valamivel későbbi időpontban, de valószínűleg még a VII. század első felében, a Dunántúl északkeleti részébe is utat találtak a Kalendenberg-műveltségű csoportok. A pomázi, érdi — szászhalombattai tumulusok arra utalnak, hogy a Duna-szakasz birtokbavételében a Gemeinlerbarn-típusú halmos temetők népe vett részt. Adataink szerint e megszállás azonban korántsem volt olyan mérvű, mint Nyugat-Dunántúlon. Budapest területén még nem tudjuk szétválasztani a halmos és a halmok nélkül temetkező csoportok anyagát. A Bécsi úti telepanyag és a Zugló, Bazsarózsa úti lakóhelyek kerámiája mindenesetre az új foglalók jelenlétére utal. Lehetséges, hogy már ettől az időponttól kezdve számon tartható a Gellérthegy és a pomázi Kőhegy megszállása. A Kalendenberg-műveltségű elemek megjelenésével függhet össze a váli őslakosság urnatemetőinek (Szentendre, Tököl) felhagyása a H C folyamán. A késő Vál-műveltségű lakosság nagyobb része kiszorult a területről, és a már említett Dalj Kiskőszeg körbe húzódhatott vissza. 89 A Duna-kanyar vidékére befészkelődött protoillír csoportok etnogenezisének további folyamata a gellérthegyi és a pünkösdfürdői telep, illetőleg temető anyagának közzététele után vizsgálható majd meg részletesebben. E folyamat tanulmányozásánál azonban már ma sem hagyható figyelmen kívül a praeszkíta-kimmér műveltségű esetleg etnikai elemek szerepe. Budapest keleti szomszédságából a vácszentlászlói bronz zablapálcika, amelynek testvérpéldányai kelet felé a Kőbán vidékig, e zablatípus kétségtelen törzsterületéig, követhetők, továbbá Sződről, valamint fővárosunk területéről egy-egy átfúrt kő buzogányfej mely utóbbi nemcsak fegyvernek, hanem egyúttal hatalmi jelvénynek is felfogható — jelzi, hogy a közvetett kereskedelmi kapcsolatokon kívül az itt nem részletezhető sztyeppéi praeszkíta behatolás elgyűrűzött egészen a Duna-kanyar vidékéig 90 . A csákberényi kobáni típusú zablapálcikák pedig a Duna-kanyar vidékének a hátsó területek felé irányuló közvetítő szerepére is ráirányítják a figyelmet. Lehetségesnek tartjuk, hogy az angyalföldi aranykincs, és nagyon valószínűnek, hogy Északkelet-Magyarország legkésőbbi, úgynevezett Ördöngősfüzes-típusú kincsleletei ugyancsak a praeszkíta népelemek megjelenésekor kerültek a földbe. A praeszkita és kobáni elemek Dunavölgyi feltűnése még egy szempontból figyelmet érdemel. A vasérc felhasználásának elterjesztése ugyanis, legalábbis a Dunától keletre fekvő területen, a jelek szerint ugyancsak a keleti praeszkíta elemeknek tulajdonítható. A munkaeszközök, fegyverek, használati tárgyak minőségét ugrásszerűen javító vasérc felhasználásának másik, a dunántúli területek szempontjából döntőbb fontosságú központja ugyanakkor a délkeleti Alpok körzetében a Ruse-, majd Vace-csoportok területén jelölhető ki. 91 Az előállítás vagy közvetítés formájában az utóbbi körhöz kapcsolhatók a Duna-vidéki késő urnasíros csoportok egyes központjaiban (Kiskőszeg, Rifnitz, Hostomice) a VIII. század végén megjelenő vastárgyak, -fegyverek és -ékszerek. A nagyjából egyidejű keleti és talán anatóliai ösztönzésú nyugati kezdeményezés eredőjeként a vasművesség termékei nagyobb számban azonban csak a VII. századtól (H C) kezdve terjedtek el a dunántúli illír törzsek eszköz- és fegyverkészletében. A vekerzúgi csoport kialakulásáig a praeszkíta-kimmér elemek nemcsak a Dunától keletre fekvő terület történetét határozták meg, hanem a dunántúli illírség anyagi műveltségét is igen erősen átszínezték. A dobai, nagybaráti, somlóhegyi halomsírok praeszkíta vonású leletanyaga mellett a Pécs, Jakab-hegyen feltárt I. számú sír kobáni típusií lószerszámzata és vastőre mutatja eddig legtisztábban e praeszkíta-kimmér műveltség hatását a dunántúli illírség vezető harcos rétegére. 92
