Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)
Nagy Tibor: BUDAPEST TÖRTÉNETE AZ ŐSKORTÓL A HONFOGLALÁSIG
kettőnél későbben alakult ki a Dunától keletre a Tiszapolgár-műveltségből szervesen levezethető Bodrogkeresztúr elnevezésű java-rézkori csoport. 23 A gazdasági és társadalmi szerkezetét tekintve nagyjából egységes Kárpát-medencei javarézkori műveltséget az említett három önálló csoport belső változásai, egymáshoz való viszonyuk határozta meg. Budapest területe, amely a korai rézkor végére ha nem is néptelenült el teljesen, de csak igen gyér népességgel rendelkezhetett, földrajzilag a fentebb említett három java-rézkori csoport között, ezek érintkezései egyik metszőpontjában helyezkedett el. Korábban a Budapest és környéki java-rézkori emlékanyagot, amelynek egyik jellemző edényfajtája a ,,tejesköcsög", a Tiszapolgárt felváltó Bodrogkeresztúr-műveltséghez, míg újabban a Délnyugat-Szlovákia területén késő Lengyel-alapokon kialakult nyitraludányi (Ludanice) műveltségi csoporthoz sorolták. A ludanicei-csoport azonban, mint rámutattak, kelet felé nem lépte át az Ipoly völgyét, és nem érte el a Duna-kanyar vidékét, ha egyes darabjai a Dunától délre meg is találhatók (Csákvár). 24 Budapest- Az Ipolytól egészen Heves megyéig és délre egészen az érdi fennsíkig körülhatárolható terület csoport j ava _ r ézkor leletanyaga vitathatatlan rokonságot mutat mind Bodrogkeresztúr alföldi, mind pedig Ludanice szlovákiai anyagával. Ugyancsak igen jelentősek viszont az eltérések is, amelyek részletezésére itt nem térhetünk ki. 25 Csupán annyit jegyeznénk meg, hogy a Budapest és környéki java-rézkori lelőhelyek agyagedényei sem formai szempontból, sem anyagukban és kidolgozásukban nem helyezhetők el maradéktalanul a fentebb idézett műveltségi csoportok egyikének keramikájában sem. A Duna könyöke vidékének anyaga önálló csoportot alkot, amely lelőhelyei sűrűségét tekintve Budapest-csoportnak nevezhető. Bodrogkeresztúr és Ludanice peremterületein alakult ki mindkettő igen erős ösztönzésre. Kialakulásánál nem zárható ki a bodrogkeresztúrinál valamivel korábban kiformálódott Balaton-csoport szerepe sem. A Budapest-csoport Dunától nyugatra fekvő barlangi telephelyei erősebb ludanicei, míg a Duna menti, síkvidéki telepei erősebb bodrogkereszt úri kapcsolatokat mutatnak. A Budafoki úti cölöpvázas lakóház karcolt vonaldíszű félgömbös táljának (8 .kép) pontos megfelelőjét a bodrogkeresztúri műveltség központi területén, a szerencsi tálban találtuk meg. Ugyanebbe a körbe vezet a kerek lyukakkal áttört, ívelten kiszélesedő csőtalp. A békásmegyeri harang alakú csőtalp pontosabb lelőkörülményei "ismeretlenek. Formai szempontból a java-rézkornál korábbi idő8. Java-rézkori edények a Gellérthegyről és a Budafoki útról
