Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

vidéke. Ott azonban nem általános. E terület településtörténetének kulcskérdése e háztípus városi megjelenése és ennek keltezése. Eredeti formájukban e házak oromzatosak voltak. Budán különben többet lehet találni, pl. a Tárnok utca 1. vagy Fortuna utca 12. és 14. alatti házak. Ez utóbbi a fentebb ismertetett elmélet további igazolására szolgál. Kapualját ugyanis csak később boltozták be, korábban szűk, a hátsó udvarra vezető sikátor volt (236. kép). Erre nyíltak ugyanis ennek a háznak XIII. századi, félköríves, félgömbös megállítású, elszedett ajtajai és ablakai. Az első boltozat hevederívje belevág az ajó kőkeretébe, tehát későbben készült, amit a dongába vágott fiókok is mutatnak. A szomszéd ház rézsűs belső és külső falemezzel elzárható ablakai (237. kép), ezek után, de a kapualj dongaboltozatának meghosszabbítása előtt készültek. A kapualjat a dongaboltozatába vágó ablakok miatt fiókosán kellett megépíteni. Az új telekosztás is egy nagyobb beépítetlen udvar korábbi jelenlétét igazolja.

149 A ház története tehát jól rekonstruálható és kitűnően példázza a típus különböző fázisait. Földszintes ház nyitott folyosóval, majd emeletes ház a boltozott folyosó fölött is, végül az emeletet szélesítik a dongaboltozatot meghosszabbítva. Az épület előbb vázolt történetére nézve ez további bizonyítékot szolgáltat. A ,,Burgrecht"-et is e telekméretek alapján állapították meg. Különben éppen ezeknél a legkisebb szabványtelekre épített házaknál gyakran köt szerződést két szomszéd háztulajdonos közös kapu használatára. Az egyik első ilyen XIII. századi házra vonatkozó szerződésünk is csak e háztípus ismeretében érthető. 239. Szobortöredék Csut falu templomából, XIII. század 240. Csut, Gercse, és Nyék templomának alaprajza