Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

241. Csut falu feltárt falniaradványainak alaprajza A településtörténet logikája ennél azonban sokkal messzebb vezet. Mint a mellékelt rajzokon ábrázolt fejlődési soron látható, az egysoros, oldal-kapualjas földszintes, a két-három soros (három-négy tengelyes) közép-kapualjas földszintes, majd emeletes típus, mint az már első látásra feltűnik, genetikus kapcsolatban állnak egymással, a különbség lényege csak a telekméretből magyarázható (232 236. kép). Ugyanis a mintegy kilenc-tíz méteres legkeskenyebb utcai telekfront mellett gyakori ennek a kétszerese. Ehhez a 19,40 m homlokzatú típushoz tartozik az Űri utca 48. alatti épület széles kapualjjal és kétoldalt nagy helyiségekkel. Ülőfülkéjének tanúsága szerint a XIV. század második harmadában épült. Közép-kapualjas két szobasoros (háromtengelyes) háztípust ismerünk keskenyebb, az alapmérethez képest háromnegyed széles utcai homlokzattal, illetőleg teleknagyságra készült megoldásban. Ilyenek az Úri utca 34. és 36. házak. A 34. alatti ház kapualja félkörívű ülőfülkéinekélszedését még két-két gömbszelet zárja le, bizonyítva, hogy még a XIII. században készültek. A kapualj nyugati folytatását XIV. századi lóhereíves fülkék díszítik, a 36. alatti ház északi fülkesora a XIV. század derekáról származik. Mégis, a szomszéd 38. alatti ház félkörívú és enyhén csúcsíves konzolos ikerfülkéivel együtt, még a XIII. századi házcsoport alaprajzi maradványa lehet. A 38. alatti ház a leghosszabb homlokzatú típushoz tartozik (kb. 19 m). A kapualjról nyíló belső kapuja egykori közös kapubejáratot sejtet. A XIII. századi épületek, Úri (középkori Mindszent) utcai sorai és Szentháromság utcai tömbje mellett a Fortuna, illetőleg a Táncsics utcának a ,,Vörös sün"-ház által megadott utcavonalát XIII. századinak tarthatjuk. Különben a kéttengelyes típusra nézve biztos támpontot nyújt a Szentháromság utca 7. alatti ház, akárcsak az 5. eredeti alaprajza, amely a mainak a fele — bemutatja a kéttengelyes, egysoros és kapualjas típust.

150 Ülőfülkéi alapján joggal tarthatjuk a legkorábbi építkezések közül valónak. Itt állhatott ugyancsak a XIII. században kiépített további nagyobb épületcsoport, de szegényebb tulajdonosok birtokolhatták. A háromnegyed telek szélességű háromtengelyes aszimmetrikus típus, amilyen az Űri utca 34. is, magyarázatát ugyancsak a magyar falusi település hasonló megoldásai alapján nyújthatjuk. Ez vonatkozik az istállók elhelyezésére is, amelyek a tégla alakú házak egyenes folytatásában állnak. Megfelelő telekszélesség esetén a széles kocsibehajtó másik oldalán, a telek el-