Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

úgy, mint az előző esetekben, hogy a falak vastagsága különbözik, éspedig az építéstörténet logikájának megfelelően. Az épület déli, bal oldali hosszú, tégla alakú traktusának sokkal vastagabb a fala, mint az épület többi részének. Es éppen ennek a déli házrésznek első emeletét világítják meg a rézsűs ablakok. Az alaprajz az utca felé egy vastagabb alapfalú (1,80 m) négyzetet mutat. Lehetséges, hogy eredetileg kisebb, de emeletes épület állott ott. A déli traktus mindenesetre különválni látszik. Bár a homlokzati fal azonos vastagságú, a ház északi oldalán szerényebb, kisebb helyiségsor húzódik a telek mélyébe. A kapualj fülkéi, valamint az udvart megnövelő és mindkét épület földszintjét kitáró pillércsarnok a XV. század elején épült. A festett termet díszítő indás falfestmény nyomát megleltük az első emelet homlokzati falának belső oldalán is, a kapualj felett. Festésének idején a háromsoros közép-kapualjas megoldás esetleg már létrejöhetett (232. kép). A település A háztípusokra részletesebb vizsgálat nélkül is a budavári házak alaprajzának általános morfológiai törvényszerűségéből tudunk visszakövetkeztetni. Alapja az, hogy nagy általánosságban a szerűségei társadalmi és gazdasági helyzetből adódó életforma, a telek alakja és mérete megszabja a és a „biidai ráépített ház típusát (233 — 234. kép), különösen érvényes ez, ha alapított városról van szó.

144 háztípus'" Budán a telkek azonos méretűek, illetőleg egymásnak többszörösei voltak az alapítás pillanatában.

145 Az osztódás rövidesen bekövetkezett az öröklések miatt. A háztelek megmaradt legkisebb eredeti méretének utcai hossza kilenc-tíz m (a falvastagságok, egyéb mérési hibák és pontatlanságok következtében a méreteknél ma már apróbb eltéréseket észlelhetünk), és az eredeti elrendezést mutatja, mint azt az Üri utca 47-nél látjuk, melynek első emeletén rézsűs ablak található, tehát a korai háztípushoz tartozik (235. kép). Valószínűleg ebben az esetben, és ez máshol is előfordul, féltelken épült már a korai ház is. Milyen ez az alaprajz, melyet a keskeny utcafrontú hosszú telek határoz meg? így például a legkisebb telek csak mélységében használható ki, tehát az épület az utcára tengelyével merőleges; mögötte a telek beépítetlen területét az e korban jelentkező félmezőgazdasági életforma elengedhetetlen részét alkotó udvar számára tartották fenn.

146 Az udvarra kocsival csak a ház mellett szabadon hagyott szélesebb folyosón lehetett közlekedni. Nagyobb telek esetén a nyitott kocsibehajtó helyezkedik el két ház között. Márpedig az állatok, a lóistállók miatt erre szükség volt.

147 Ugyanúgy, mint a falusi házaknál, a ház és a telek alaprajza pontosan e leírt módon alakult ki azzal a különbséggel, hogy anyagiaktól függően a folyosót jórészt beboltozták, és így a házat emeleti férőhellyel megkettőzték. Különben az alapsémát e fejlesztés egyáltalán nem homályosította el. A ház a telek mélysége irányában többnyire háromsejtes. A középső ,,sötét konyhá"-t némely esetben az emeletre vezető lépcsővel és annak gádorával osztják meg. Nem más ez, mint a „magyar falusi ház" ősi típusa, melynek legkorábban álló példáit csak a XVIII. századból ismerjük; a magyar falu képét és települési rendjét azonban ma is meghatározza.

148 Ez a háztípus — mint általában a jellegzetes táj-háztípusok - egészen eredeti; elterjedési területe igen nagy: a középkori Magyarországon kívül Dél-Csehország és Kelet-Németország perem238. Csut (Csőt) falu temploma a feltárás után. Előtérben a szentély a főoltárral 394