Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

M arg it sziget A sziget várai A kórházak a gyógykezeléstől függetlenül fejlődtek. A keresztes ház és Erzsébet-kórház mellett talán a Szent Lázár lovagok kórháza és temploma is fölépült. A rend 1257-ben alakult a János lovagokból a leprások ápolására. Bár biztos adatunk nincs, fel lehet tennünk, hogy már a XIII. században működött ez a leprosorium a külvárosban a Szent Lőrinc-kolostorhoz vezető úton. Egy késői oklevél így határozott meg egy utat Óbudáról Budára: A Szent Lázár-kórház és a hévizek között.

124 Ez eléggé ellentmond 219. „Angyali üdvözlet" angyala. Szobortöredék a budavári Mária-templomból Garádynak, aki a Bugát utcában, a Vár nyugati meredek lejtőjén feltárt későgótikus templomot tartotta Szent Lázár-templomának.

125 Ahogy a budai Várban és a suburbiumokban, úgy a Margitszigeten is szinte állandóan építkeztek. A zárdát 1245 után, legkorábban 1246 47-ben kezdték építeni. Nehezen képzelhető el, hogy amikor a veszprémi apácák és a kis Margit odaköltöztek 1253-ban, teljesen elkészült volt. Kétségtelen viszont, hogy 1259-ben az apácák lelki gondozását vállaló új domonkosrendi kolostor építését rendelte el IV. Sándor pápa a zárdától északra.

126 E körül, pontosabban alig meghatározható időben, de lehet, hogy valamivel korábban, a második építési szakasz alatt épülhetett fel a minoriták szigeti háza. Biztos adatunk a kolostor építésére szánt hagyaték, melyet egy oklevél őrzött meg a hetvenes évekből.

127 Az egykori főhercegi villa (később Poló bár) foglalta magába részben a romokat. A hosszú egyhajós, a budai domonkos temploménál szűkebb szentélye félkörívű apszisban végződött, ami igen ritka, szinte egyedülálló megoldás volt már ebben a korban (204. kép). Az építkezés korábban kezdődhetett, de elhúzódott.

128 Tornyát mérműves ablakának tanúsága szerint a XIV. század dereka körül vagy valamivel utána illesztették a derékszögű saroktámpillérhez a homlokzat déli felén. A támpillérek már a hajó boltozatára engednek következtetni, annak ellenére, hogy az elég magasan fennmaradt északi hosszfala mellett még nem tártak fel támpillér-alapozást. Lehet, hogy korábban, az itt álló épület emelésekor elpusztították azokat. Némethy Lajos vélte felismerni benne a ferencrendiek Szent Klára-kolostortemplomát.

129 Azóta a szakirodalomban szinte állandósult ez a felfogás.

130 A prédikálórendi templomok alaprajzi típusa is ezt erősíti meg. Az oklevelek tanúsága szerint erre az időre a sziget teljesen benépesült, sőt tulajdonképpen ekkor élte fénykorát. A királyok (IV. Béla, V. István, IV. László), sőt környezetük többször tartózkodnak itt, oklevelet adnak ki abban a feltételezett királyi lakban, amelynek azonban sem más írásbeli, sem valóságos nyoma nem maradt. Ezzel szemben oklevelek és jellegzetes alaprajzú egykori romok bizonyítják az esztergomi érsek házának és tornyának, valamint a keresztesek vendégházának és várának létezését. A romok azonosítását többnyire még a múlt század első felében, derekán élő szerzők végezték el. Radványi és őri még látták a keresztesek négyszögű (enyhén trapéz alakú) saroktornyos várának hatalmas falait az egykori major, majd vendéglő területén.

131 A sziget északi csúcsában az érseki kastélyt és a falut „an der nördlichen Spitze aber die Stelle des erzbischöflichen Kastelles und Dorfes zu zuchen sein. Da die Insel mit alten Mauern umgeben ist. . . ". A szigetet a leggyöngébb stratégiai pontjain megerősítették, az északi és déli csúcson várakat helyeztek el, azért az ország egyik legnagyobb hadi művészettel kiépített erődjének tekinthetjük. IV. Bélának a királyi család szándékát érzékeltető oklevelei mellett ezt pontosan tükrözi Ladomér esztergomi érsek oklevele, melyben Tamás váci püspöknek személye és javai védelmére, a zavaros idők miatt, a tatárveszedelem, a kunok és a magyar ellenpárt támadásai ellen nyolc évre adja bérbe a fallal övezett kúriát és kőtornyot

132 a sziget felső részén, Óbuda mellett. A térképek L alakú romot jelölnek,

133 míg a múlt századi leírások több mint nyolcvan méter hosszúságú falakról és a kastély közepén elhelyezkedő toronyala-