Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

216. A budavári Mária-templom északnyugati kapujának szőlőlevéldíszes timpanonja E nyilván jelentékeny épületegyüttes pontos helyéről vagy maradványairól eddig nem sok szó esett. Garády a Rudas fürdő előtt feltárt romokat Szent Gellért-egyházával kísérelte meg azonosítani.

117 A hitelesítő ásatásokat végző Lócsy Erzsébet vette észre az alapfalak korábbi, feltehetőleg római származását.

118 A négyzetes alaprajzú, diagonális saroktámpilléres falak valószínűleg Xlll. századi templom szentélyének maradványai. Csánki azt tartja,

119 hogy a kórházat jóval a tatárjárás előtt építették a Rudas fürdő táján. Schier pedig a legkorábbi kórháznak véli Magyarországon.

120 Neve arra utal, hogy a század derekán építették, vagy legalábbis átépítették. Zsigmond nagyarányúan bővítteti és javadalmazza.

121 Tudomásunk van még a pesti Szent Miklóskórházról és a felhévízi Szent Lélek-templomról, a kolostorról és kórházáról, amely a keresztesek kolostorától északra feküdt.

122 A fürdőkkel kapcsolatos kórházak igen jelentékeny szerepet játszottak a városok higiénikus kultúrájának kifejlődésében annak ellenére, hogy céljuk szerint altruista jellegű szegényházak voltak. A követett orvosi eljárásokra, kezelésre számos leírás utal.

123 Azok az intézmények, amelyeket ezek az épületek magukba foglaltak és jelképeztek, azok a városrészek, ahol felépültek, 1260 65 körül jöttek létre, illetőleg készültek el. Ez idő körül fejeződik be az építkezésnek, a város kiépülésének második szakasza. 217. Szőlőloveles, sarokbimbós oszlopfő a budavári Mária-templom délkeleti kapuján 2 IS. I'illérfejezel a budavári Mária-templomból 25 Budapest története J. 385