Budapest története I. Az őskortól az Árpád-kor végéig (Budapest, 1975)

Gerevich László: BUDAPEST MŰVÉSZETE AZ ÁRPÁD-KORBAN

214. A budavári Mária-templom újjáépítése előtt, 1879-ben történik,

114 de az örökhagyó korábbi adományozásról is megemlékezik, tehát a kolostor ezelőtt az időpont előtt — legalább részben — állott. Az összeget nem az építkezésre hagyta, ami ekkor már a befejezéshez közeledhetett. Még korábbi időre valószínűsíti a kolostor felépülését Margit szentté avatási jegyzőkönyve.

115 A Tapolcáról származó Petrus Hungarus 1257 körül jön Budára, és költözik a budavári ferencesekhez. Ezek az adatok megengedik, hogy a kolostor készültét esetleg még az első építési szakaszhoz számítsuk, de legkésőbb a másodikban, 1250 és 1260 között építették fel. A Szent Ugyanebből az időből származhatik a Szent Erzsébet-kórház és temploma, melyről ugyankóThá

het

'~ csa,

k a Margit-legendának többféle változata is megemlékezik: ,,Esmeeg vala egy Iffyr ky temploma lakozyk zent Ersébet azonnak ispitalyban zent Gelyert hegye alatt." Elég pontosan leírják az oklevelek elhelyezését.

110 ,,Szent Erzsébet-kórháza a Duna túlsó partján (Pestről nézve) az Alhévizek közelében, a Bencsyk fia Jánosnak a Széna piacon fekvő nagy kőházával szemben." A ház helyszínelése annál is könnyebb, mert az adásvételi szerződés elárulja, hogy később Imre deák házával azonos. 215. Pillérfejezet a budavári Mária-templomból 384